Botka János: Egy tiszazugi falu Csépa története - Levéltári Füzetek 3. (Szolnok, 1977)

ügyét a gyakorlatban hathatósabban előbbre segítse. A parasztság harca, küzdelme a földért tovább folytatódott a bécsi ellenforradalom győzelme után is, igaz, ekkor már lényegesen kedvezó'tlenebb körülmények között. A harc fontos szakaszát jelentették azok az úrbéri birtokrendezési perek, melyek az 4) 1853. március 2-i úrbéri pátens megjelenése után országszerte megindultak, s a földesurak és volt jobbágyaik között az 1848-ban függőben maradt kérdések legtöbbje után pontot tettek. A kibontakozó kapitalizmus szükségszerűvé tette a feudális eredetű kötöttségek, igy a földesúr és a jobbágy birtokközösségének s ebból eredó' minden kapcsolatának megszüntetését. A kapitalista termelés a föld korlátlan tulajdonjogát kívánta. A földet csak igy lehetett szabvadon adni-venni, 5) arra a jelzálogkölcsönt kapni, s rajta okszerűen gazdálkodni. A bjrtokren-_ dezés_- a földesúri és a parasztföld teljes szétválasztása - a további haladás döntó' feltétele volt. Az 1853. március 2-án kibocsátott úrbéri rendelet "az egykori földesurak s volt jobbágyok és ezektói különböző'bánásmód alatt létezó' földbirtokosok között az úrbéri kapcsolat s ezzel rokon jogállapotok folytán fennforgó viszonyok szabályozását" kivánta nyújtani. A pátens elismerte a jobbágyfelszabadítás tényét, s bár rendeleteiben leszűkítette az 1848-as vívmányokat, mégis véglegesítette az uj viszonyokat és biztosította a fejlődést. A rendelet csak azokat a földeket tekintette úrbérinek és csak azokra irta elő az állami kártérítést, amelyeket a Mária Terézia-féle tabellákba úrbéri telekként vettek fel, vagy amelyeketa tabellák ugyan nem jegyeztek be, de a jobbágyoknak úrbéri szolgáltatások teljesítése fejében adtak át. A maradványföldeket és a majorsági zselléreket a parasztságnak kellett megválasztania, s továbbra is kényszerült minden nem úrbéres földre telepitett szőlő után dézsmaszolgáltatásra. A majorsági zsellérföldek közül csak azok voltak megválthatók, amelyekre vonatkozó szerződéseket vagy örök időkre, vagy a jobbágy férfiág kihaltáig kötötték. Más esetekben a birtokállapot a szerződés vagy megállapodás szerinti szolgáltatásokkal változatlan maradt. A regáléjövedelmeket nem vették el a földesuraktól. - 150-