Seres Péterné: Jász-Nagykun Szolnok megye kialakítása - Levéltári Füzetek 2. (Szolnok, 1975)

seiből, néhány jász pusztával kiegészítve a Kiskunságból önálló törvényhatóság alakulna Kiskun-Csongrád megye néven. A székhely kérdésében a döntést az új megyére bízzák. A közgyűlés azt is leszögezte, hogy amennyiben erre nincs lehetőség ragaszkodnak ahhoz, hogy az egész Kiskunság Pest megyéhez kerüljön. A megoldás nem volt szerencsés, - amint erre a Kerület főkapitánya is rámutatott levelében - mert hosszú, elnyújtott megyét eredményezett volna, amely elszakítja Szegedtől pusztáját. Ellenzi a főkapitány a Pest megyéhez csatolást is, hiszen Pest megye már jelenleg is nagy területű. Véleménye szerint a legjobb megoldás a Kuskunság és Solt egyesítése lenne. Itt a főkapitány a Szapáry 1873-as törvényjavaslatában foglaltakra gondolt. Az érintett kiskunságiak is hozzászóltak a területrendezési kérdéshez néhány nappal a kerületi közgyűlés után. Fel kell tételeznünk, hogy nem voltak megelégedve a Kerület azon határozatával, hogy „ha" nem sikerül Kiskun-Csongrád megye, a területet csatolják Pest megyéhez. A kiskunsági községek kérvényükben igen érdekes, együttmaradásuk indoklására a korábban megismert kérvényektől eltérő gondolatokat vetettek fel. Egyetlen érvük, amelyet hosszan részleteznek: a Kiskunság, s egyben az egész Jászkun Kerület sajátos jogi és birtokviszonyai. A felterjesztés elején mindjárt leszögezték, hogy egyetértenek a Kerület feldarabolásával, csupán a Kiskunság együttmaradását kérelmezik. A történelmileg kialakult különállásuk fénypontja a sajátos széleskörű községi élet. Jellemzésül álljon itt két mondat a felterjesztésből: „Van a kilenc községben 15 400 ház. Minden községe elég nagy, sőt a nagyobbak közé számítható, amennyiben mindenik $ooo-en felüli lakossággal bir; - ősidők óta rendezett tanácsa volt az ennek megfelelő közegekkel; - e tanácsa a közigazgatási s e. f. [elsőfolyamodású] törvényszéki teendőkön kívül a hiteles helyek jellegével is birt: - nyilvántartotta az összes birtok mozgalmat, - előtte köttettek s jegyzőkönyveibe vétettek mindennemű jogügyletek, végrendeletek stb. amelyeket tartalmazó okmányok máig a minden községben lévő rendezett levéltárakban őriztetnek. - E községi élet mentes minden hűbéri s jobbágyi viszonyoktól, - teljesen szabad elvű alapokon nyugodott; - egyenlő jogú -polgáraik - egyszersmind tagjai a közbirtokosságnak, - a földesúri jogok gyakorlata mellett megszokták a közös teher viselést is, szóval az alkotmányos élet elemi iskolája; - a községi önkormányzat legkiterjedtebb élvezetében voltak."™ Sajnálatos tény, hogy a szép körmondatokban kifejtett sajátosságokkal ezek a községek már a közigazgatás rendezése óta nem rendelkeztek, s így ezek a jogok nem határozhatták meg a területi hovatartozást. Voltak persze sokkal reálisabb indokaik is, amelyekkel bizonyítani akarták, hogy a Kiskun kerület nem azonos más megyék járásaival, gazdasági és szellemi viszonyai azok fölé emelik. A 75 ezer főnyi lakosság fele írástudó, minden községnek van iskolája, ezen kívül egy fő és két algimnázium is van a kerületben. Kiskunfélegyházán, a kerület központjában könyvkereskedés, könyvnyomda, sőt hetilap is van. Minden község rendelkezik postaállomással, orvossal és gyógyszertárral, s a vasút megáll Kiskunfélegyházán és Dorozsmán. Kitűnő a kereskedelme, minden községnek országos vásár tartására van engedélye. Természetesen szóba került a redemptió is, amely olyan nagyon jellemzi a Jászkun Kerület életét. Való igaz, hogy olyan közjogi és gazdasági szövevényt teremtett a megváltás, mellyel az új törvényhatóságoknak számolniok kellett. A kiskunságiak elképzelése: a DunaTisza közén egy törvényhatóság, melyet külön is indokol az, hogy Szegedtől Szolnokig nincs híd a Tiszán. Az így kialakuló megye 781 183 kat. holdon 148003 lakost foglalna magában, évi államadója 733 521 Ft lenne. Kiskun-Csongrád megye területe az elképzelés szerint egyesíti: Kiskunfélegyháza, Halas, Majsa, Dorozsma, Kunszentmiklós, Szabadszállás, Fülöpszállás, Laczháza kiskun községeket, Szánk önálló 37. U.O. 1874-II-1-39782 .'}»