Seres Péterné: Jász-Nagykun Szolnok megye kialakítása - Levéltári Füzetek 2. (Szolnok, 1975)

A második megye Heves-Jász néven alakul, egyesíti a Jászságot, Heves és Külső-Szolnok Tisza jobbparti részeivel. A megye székhelye Eger, Heves megye eddigi központja, amely megfelelő igazgatási épületekkel rendelkezik. Kiigazításként Jánoshida Pest megyei községet és további 10 Borsod megyei községet kebelez be a megye. Cserébe Pest megyéhez csatolják Szolnok, Várkony, Vezseny volt hevesi községeket. Heves-Jász megye területe 94,20 négyzetmérföld, lakosainak száma 285 294. Igazgatása alá tartozna 143 község és Eger, Gyöngyös, Jászberény, Árokszállás r. t. város A megye évi államadója 1 098 365 Ft. A Jászkun Kerület harmadik területe, a Kiskunság, továbbá három jász puszta, Kara, Jenő és Kocsér Pest-Pilis-Solt megyébe olvad. Tekintettel arra, hogy az így kialakuló megye területe és lakossága igen nagy, kettéosztják, így alakul Pest megye Budapest székhellyel és Solt megye Kecskemét székhellyel. A Kiskunságot magába foglaló Solt megye 72,24 négyzetmérföld területű és 173 200 lakosú lesz. A területkiigazítások kapcsán meg kell említenünk Kunszentmárton várost, amely a javaslat értelmében Csongrád-Csanád megyébe került volna. A járások kialakulásának tervét tekintettel a bírósági és pénzügyi hivatalok elhelyezésére, 1873. szeptember 26-án értekezleten egyeztette Nechrebecky Sándor elnökletével a belügy-, az igazságügy- és a pénzügyminiszter képviselője. A megbeszélés tárgya az új járási beosztás, a járásbíróságok és adóhivatalok számának, s azok székhelyének megállapítása. Az értekezleten Kovács Kálmán igazságügyi képviselő és Márffy Ágoston pénzügyi képviselő között vita támadt. Kovács Kálmán kérte a járásbíróságok számának növelését, a javaslat többi részével azonban egyetértett. Márffy Ágoston miközben helyeselte az adóhivatalok számának csökkentését, a várható költségnövekedésre hivatkozva, ellenezte a járásbíróságok szaporítását, és javasolta további csökkentésüket. Kovács Kálmán felszólalásában arra hivatkozott, hogy a Monarchia fejlettebb részeiben is több bíróság van a lakosság arányához viszonyítva. A vita végül is nem zavarta meg az együttműködést, a javaslatot néhány módosítás után elfogadták. Az egyeztetett javaslat értelmében az 1873-ban meglevő 509 járás 370-re csökkent volna. A járási székhelyek r. t. városok, és általában itt helyezik el a járásbíróságokat és az adóhivatalokat is. Heves -Jász megyében a tervezet 7 járást jelöl ki, Pétervására, Eger, Gyöngyös, Árokszállás, Heves, Jászberény és Jászladány székhellyel. Az egyeztető értekezlet két adóhivatal törlését határozta el, és így az árokszállási járás Gyöngyösön, a jászladányi járás pedig Jászberényben fizet adót. A megye törvényszéke Egerben lesz, de tekintve a közlekedési viszonyokat Jászberényben egy második is szükséges. Kun megye területére 6 járást terveztek, ebből azonban a vita során törölték a mezőtúri és a szoboszlói járást és helyette Püspökladány székhellyel új járás alakítását határozták el. A korábbi négy járási központ Tiszafüred, Kunhegyes, Karcag és Törökszentmiklós megmarad. Az adóhivatalok számát eggyel csökkentették, a kunhegyesi járást a karcagi adóhivatalhoz csatolták. A megszüntetett mezőtúri járás Törökszentmiklósra, a szoboszlói pedig Püspökladányba fizet adót. A megyei törvényszék Karcagra került. Solt megye 5 járásából kettő kiskunsági, Félegyháza és Halas székhellyel, a megye további járásai Kecskemét, Kiskőrös és Kalocsa. A terület két törvényszéket kapott Kecskeméten és Kalocsán. A kialakított járások lélekszáma kb. azonos, egy-egy járás általában 30 ezer lakos igazgatását látja el. Az egyeztető értekezleten tárgyalták az ország kerületi felosztását is, amely meghatározza a főtörvényszékek, a pénzügyi igazgatóságok és a honvédkerületi parancsnokságok körzeteit. 30