Seres Péterné: Jász-Nagykun Szolnok megye kialakítása - Levéltári Füzetek 2. (Szolnok, 1975)

berek hiánya nem bizonyítható, a költségvetés értelmében pedig a városi közigazgatás anyagi oldala biztosítva lesz. 1873. október 23-án az árokszállási lakosok újabb kérvénye kapcsán kerületi küldöttség vizsgálta ismét a kérdést, ugyanis újabb szavazatokat jelentettek be a nagyközség mellett. A küldöttség megállapította, hogy a közbirtokossági adót is beleszámítva, most már a törvény előírásainak megfelelően is több a nagyközség mellett állást foglalók adója, s ebben az értelemben terjesztették az ügyet a belügyminiszterhez. A válasz 1874. január 7-én érkezett meg, melyben a belügyminiszter ragaszkodik az r. t. városi státuszhoz. A törvényhatósági törvény értelmében további kérvényezésnek helye nem volt, az r. t. várossá alakulás véglegesen megtörtént, s ezzel Árokszállás lett a Kerület kilencedik rendezett tanácsú városa. További 16 helység: Apáti, Alsószentgyörgy, Dózsa, Dorozsma, Fényszaru, Felsőszentgyörgy, Fülöpszállás, Jákóhalma, Kisér, Kunszentmiklós, Ladány, Laczháza, Mihálytelek, Majsa, Madaras és Szabadszállás nagyközséggé alakultak át.

11 Az 1867-es állapothoz képest további két új község alakult a korábbi pusztákból: Kerekegyháza és Szánk. A puszták közül többen kérvényezték önállósításukat, a belügyminiszter azonban elutasította Lajos és Mizse, Karajenő, Kocsér lakosainak kérését. A községek és városok alakulásával egyidőben a vitás puszták hovatartozásáról is döntöttek az 1872-es év folyamán. Az így kialakult kerületi közigazgatási hálózat változatlan maradt 1876-ig a törvényhatóságok területének rendezéséig. 11. Az összesítés elkészítéséhez a Kerület közgyűlésének határozatai álltak rendelkezésre, a közgyűlés jóváhagyó határozata nélkül ugyanis nem alakulhatott meg község. 26