Seres Péterné: Jász-Nagykun Szolnok megye kialakítása - Levéltári Füzetek 2. (Szolnok, 1975)

- olyan mellékjövedelmei vannak, melyeket a községnek nem szabad szednie, - azáltal, hogy több képviselőt választanak, a lakosság szélesebb rétegeit lehet bevonni az igazgatásba. Jászberény vezetőinek javára kell írnunk, hogy igen tárgyilagosan mérlegelték a kérdést, az említett esetek egy részében a város anyagi haszna volt a tét, másik részében a lakosság magánérdekei kerültek előtérbe a gyors, helyben történő ügyintézés megvalósításával. Jászberény város közgyűlése 1872. augusztus 21-én tárgyalta az előkészítő bizottság munkáját. A törvény értelmében döntöttek a helység státuszának alakulásáról, ennek eredményeként a többség - az államadó 98%-át fizető polgárok - a rendezett tanácsú várossá alakulásra szavaztak. A közgyűlés határozatban mondta ki, hogy a rendezett tanácsú státuszt kérvényezi a belügyminiszternél. A JÁSZKUN KERÜLET KÖZSÉGEINEK RENDEZÉSE A községi törvényt követően megindult a Jászkun Kerületben a községek státuszának rendezése. Tekintettel arra, hogy átmenetileg valamennyi helység rendezett tanácsú városként szerepelt, ez a munka nagyobb körültekintést igényelt, mint az ország többi megyéjében. 1867-ben a Kerület kötelékében 25 önálló helység volt, ezek mindegyike igen széles hatáskört látott el.

8 A jászkun községek szervezete a redemptio után alakult ki. A község, mint jogi személy eszközölte a megváltást és kapta a kiváltságokat, melyeket a bíró és a képviselőtestület útján gyakorolt. A közgyűlés és a tanács a főszolgabírói, járásbírói, árvaszéki és telekkönyvi hatóság szerepét is betöltötte. Az elöljáróság egyben elsőfokú rendőri hatóság is volt. A községi közigazgatás rendezésének időpontjában az igazságszolgáltatás már nem tartozott a községek hatásköréhez. Az alakulási, illetve átalakulási munkálatok 1872-ben általában befejeződtek. 1872. augusztus 26-án tartott kerületi képviselőtestületi közgyűlésen jelentették be Jászberény, Félegyháza, Karcag, Kisújszállás, Kunhegyes Kunszentmárton, Túrkeve és Halas rendezett tanácsú várossá alakulását, melyeket ekkor már a belügyminiszter jóváhagyott.

9 Problémák merültek fel Árokszállás átalakulása körül, mely el is húzódott 1874 elejéig.

10 A község ugyanis a többi helységekkel egyidőben 1872 augusztusában befejezte az átalakulási munkálatokat, és kérvényezte a nagyközséggé alakulást. A kerületi közgyűlés azonban megállapította, hogy nem a törvényeknek megfelelően számították ki az államadót, és ezért kerületi küldöttség indult a helyszínre a szavazás ellenőrzésére. A küldöttség szeptember 30-án du. 5 órára tűzte ki a szavazatok beadásának határidejét. A szavazatok számlálását nem tudták befejezni, mert Móczár Ferenc helybeli lakos fenyegetőzve követelte a bizottság távozását, és a küldöttek félve a tetlegességtől ezt meg is tették. A kerületi közgyűlés újabb bizottsága hitelesen megállapította, hogy a nagyközséget akarót államadója 99 Ft-tal több, mint a városra szavazóké. A közgyűlés hozzájárult a községgé alakuláshoz, mivel Árokszálláson kevés a tisztséget vállalni akaró képzett ember, és a községi jövedelem sem elég az r. t. város igazgatásának fenntartásához. 1873. április 28-án érkezett meg a belügyminiszter leirata, melyben törvénytelennek minősítette a szavazást, az összes államadóból ugyanis levonták a közbirtokosság adóját. A tényleges államadószámítás alapján a belügyminiszter utasította Árokszállást, hogy r. t. várossá alakuljon. Leiratában közölte, hogy a képzett em8. A Jászkun Kerület 1867. évi állapotára vonatkozó adatok a Kerület nyomdájában 1868-ban készült aprőnyomtatványból idézetek. SzmL: J—K—K kgy. jk. másodpéldányok, melléklet 9. SzmL: J—K—K kgy. jk. V—4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11/1872 kgy. szám 10. Árokszállás rendezésére vonatkozó adatok megtalálhatók: SzmL: J—K—K kgy. jk. V—12 VI—10, 13, VII—33, 60/1872, 1—5, 11—31/1873, 1—3/1874 kgy. szám 25