Seres Péterné: Jász-Nagykun Szolnok megye kialakítása - Levéltári Füzetek 2. (Szolnok, 1975)

körcsoportonként elkülönülő feladatkörrel, többek között az egyik tanácsos látja el a megyei árvaszék által elrendelt árvagyámi teendőket. A községi elöljáróságnak ezen kívül tagja egy orvos, s ha a község viszonyai úgy kívánják, mérnök, esetleg állatorvos is. A községi képviselőtestület és az elöljáróság tagjai eljárásukért vagyon- és büntetőjogilag, valamint fegyelmileg felelősek. A fegyelmi vizsgálat elrendelése a község belügyeiben a képviselőtestület joga, az államigazgatást és a törvényhatóságot érintő esetekben pedig a főszolgabíró joga. A rendezett tanácsú városokban a tisztviselők ügyében a polgármester rendelheti el a vizsgálatot. A községek megalakulása, illetve átalakulása a törvény értelmében belügyminiszteri engedélyhez kötött. A községek a törvénnyel megkapták a lehetőséget, hogy maguk döntsék el, milyen feladatokat vállalnak a jövőben, milyen áldozatokra képesek az előjogokért. Egy- egy község komoly előkészítő munka után határozott jövőbeni státuszáról, példa erre Jászberény város, amely külön bizottságot küldött ki a kérdés megvizsgálására.

6 A bizottság jelentése részletesen foglalkozott a városi és a községi igazgatás közötti különbségekkel. A bizottság megállapítása szerint, ha a város nagyközséggé alakul, fontos önkormányzati jogokat veszítene el. A jelentés foglalkozott a lakosságot érintő igazgatási költségek alakulásával is. A helység lakosainak számát területének nagyságát, adóviszonyait figyelembevéve, Jászberénynek városi státusz esetén 4 fővel több igazgatási személyzetet kell alkalmaznia, mintha nagyközséggé alakul. A bizottság megállapította, hogy ez évente 1850 Ft költségtöbbletet jelent. Ez az öszszeg akkor is jelentkezik, ha mint nagyközség a járási igazgatás költségeihez köteles hozzájárulni. A vizsgálat kiterjedt a hatáskörök gyakorlatának módozataira is. A nagyközségben és r. t. városban egyaránt az önkormányzati jogokat a képviselőtestület gyakorolja, nagyközséggé alakulás esetén azonban - mivel a testület maximálisan 40 főből állhat - mindössze 20 választott képviselő lenne. „Tekintve azon különböző érdekeket, amelyeknek képviselése a gazdászattal, iparral, s kereskedelemmel foglalkozó városokban kívánatos a szükkörü tanácskozmányok, melyekből az egyes osztályokat csaknem egészen ki kellene zárni, közmegnyugvásra nem vezetnének?" - vélte a bizottság. Jászberény város húszezret meghaladó lakosságát figyelembe véve, ezer lakosra jutna 1 képviselő, holott az 1871: 18. te. 37. §-ban foglaltak értelmében, a kormány a 100 lakosra jutó egy képviselőt tartja elfogadhatónak. A bizottság végül összegezte jelentésében a döntéskor számbajövő előnyöket és hátrányokat. A nagyközség vitathatatlan előnye, hogy kevesebb az igazgatási költségvetése, ezzel szemben az alábbi hátrányai vannak: - a legkisebb ügyekben is a járáshoz kell intézkedésért folyamodni, - a községi utcák létesítése és egyéb építések már elsőfokon sem tartoznak községi hatáskörbe, - a gazda-cseléd, iparos-segéd, békítésekkel a járáshoz kell menni, - megszűnik az elsőfokú iparhatóság, - nem áll módjában a községnek új jövedelemforrásokat nyitni, - beletartozik az újoncsorozó járásba, s amennyiben nincs meg az újoncok járási összlétszáma, további újoncokat köteles állítani, - hozzá kell járulnia a járási közigazgatás költségeihez. A rendezett tanácsú város magasabb költségvetés mellett a következő előnyökkel rendelkezik: - a polgármester egyenrangú a járási főszolgabíróval, igen sok ügyet intéz helyben, - gyakorolja a mezei, piaci, vásári stb. rendészetet, és ebből jövedelem származik, - a cseléd- és iparosügyek gyors, helyben történő intézése anyagi károktól mentesíti a polgárokat, - nem fizet járási költségeket, 6. A bizottság jelentése megtalálható: SzmL: Jászberény város közgyűlési iratai 23/1872 7. SzmL: Jászberény város kgy. jk. 23/1872 kgy. szám 24