Seres Péterné: Jász-Nagykun Szolnok megye kialakítása - Levéltári Füzetek 2. (Szolnok, 1975)

A Nagykun kerület közvetlen fennhatósága alá egyetlen nagyközség Madaras tartozott, továbbá Asszonyszállás, Ködszállás, Ószentmiklós, Magyarka, Cifra csárda, Kolbász, Mesterszállás, Fábiánka, Kápolnás, Csorba, Kis-Csaba, Móriczszállás és Póhamara puszták. A kerület központján, Karcag városon kívül a járás területén feküdt Kunhegyes, Túrkeve, Kunszentmárton és Kisújszállás város. A kerület kapitányává Illésy Sándort választotta a képviselő testület, főorvosként Dr. Kátay Gábor működött. A kerület igazgatásának ellátásához a testület nem látta szükségesnek segédkapitány kinevezését. A Jász kerület székhelye Jászberény város volt, ezen kívül területén feküdt Árokszállás város, amely a járások megalakulásakor még nem rendezte státuszát. Halmay József kapitányt és Kindl Dezső segédkapitányt választották meg Felsőszentgyörgy, Fényszaru, Jákóhalma, Apáti, Ladány, Dózsa, Mihálytelek, Kisér és Alsószentgyörgy nagyközségek, és a pusztából alakult Kerekegyháza község igazgatásának irányítására. A kerület irányítása alatt állt: Bene-Ladány, Karajenő, Kisszállás, Kőcser, Lajos-Mizse-Bene, Mérges, Mizse, Pálos, Szent-András és Szent-László puszta is. A Jászkun Kerület járási felosztása 1876-ig, a területrendezésig változatlan maradt. < A TÖRVÉNYHATÓSÁGI HATÁSKÖR A törvényhatóságok hatásköre három fő pontban állapítható meg: - az önkormányzati teendők ellátása, - az állami közigazgatás közvetítése, \ - közérdekű, országos ügyek megvitatása, az észrevételek közlése a kormánnyal, \ s a képviselőházhoz intézett kérvényezés joga. Az önkormányzati jogkör gyakorlásának módja: határozathozatal és szabályrendeletalkotás, ezek végrehajtása saját közegeivel, "a~törvényhatóság tisztviselőinek választása, a költségvetés-készítés joga, a törvényhatóság maga gondoskodik költségeinek fedezéséről, közvetlen érintkezik a kormánnyaj. a) A határozathozatal és szabályrendelet-alkotás: A határozathozatal és szabályrendelet-alkotás joga ősi önkormányzati kiváltság, s mivel a törvényjavaslat alkotói nem akartak véglegesen szakítani a megyei nemességgel, ezért hagyták meg ezt a jogot az olyan hatalmi eszközökkel együtt, mint a pandúrság szervezése és felhasználása, a kihágási büntetőbíráskodás. Igyekeztek azonban a jogokat korlátok közé szorítani. A törvényhatóság jelentősebb, nem rendszeresen előforduló gazdasági, kulturális, igazgatási ügyekben meghatározott formai keretek között közgyűléseken határozatokat hozhat. A határozatok az önkormányzat területén érvényesek. A határozathozatal módjára a törvény megkötéseket ír elő. A jelentős pénzügyek - költségvetés, ingatlanvétel és -eladás, kölcsönök, terhes szerződések, közművek létesítése, valamint új hivatal rendszeresítése - tárgyában hozott határozatok érvényessége az illetékes miniszter jóváhagyásától függ. A korlátozás nem nyerte meg valamennyi képviselő tetszését, bizonyítja ezt Tisza Kálmán 1870. június 25-én kelt határozati javaslata, mely többek között sérelmesnek tartotta a határozathozatali jog megnyirbálását. Ilyen módon a törvény végleges szövegében a megszorítást - ami a nemzeti vagyonkezelés és költségvetés szempontjából pozitívan értékelhető - a képviselőház enyhítette azzal az intézkedéssel, hogy a kérdéses határozatok 40 nap után, miniszteri nyilatkozat nélkül is, érvénybe lépnek. További megszorítása a határozathozatali jognak, hogy a törvényhatóság határozatai ellen 15 nap alatt fellebbezni lehet. A fellebbezési jog, - bármenynyire sérelmezték is az önkormányzatok, - a polgári perrendtartás legfontosabb alapelve, és kétségtelen haladó vonása a törvénynek. 10