Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 36. (Szolnok, 2022)
TANULMÁNYOK - BÉRES MÁRIA – BOJTOS GÁBOR: Zsidó kitelepítettek Tiszaföldváron (1951–1953)
1890. március 19-én született Budapesten. Szülei: Izidor, kereskedő és Braun Tilda. 1939. szeptember 30-án megnősült: neje, Korvin Alice (1901-?), Korvin Lajos fakereskedő lánya volt.55 55 Első férje lovag Weil Ottó volt. 56 Pesti Napló, 1916. április 1. 9. 57 ÁBTL 2.5.6. (04280/1951.) 1914. április 20-án tette le bírói és ügyvédi vizsgáját Budapesten. A világháború kitörése után bevonult és a császári és királyi 3. bosznia-hercegovinai gyalogezred zászlósaként tüntették ki 1916-ban ezüst vitézségi éremmel. Az indoklás szerint Adler „minden tekintetben ügyes és mindenre alkalmazható szakaszparancsnok, aki legénységét minden esetben vitézül vezette előre s biztosan hidegvérrel s a fájdalmakat könnyen viselve ment a katonák előtt. Különösen elismerésre méltó volt személyes magatartása a májusban megvívott ostrozeci utcai harcban, ahol századparancsnokának megsebesülése után átvette az egész század vezetését s junius 12-én és 13-án újból kitartóan harcolt az ellenség ellen."56 1920 óta a budapesti ügyvédi kamara tagjaként működött. 1944. március 19-e, a német megszállás után Adler a Gestapo foglya lett, túszként Kistarcsára hurcolták, majd sáncmunkán dolgoztatták, végül a gettóba került. A „felszabadulás után testileg és lelkileg összetörve" tért haza Mester úti, kétszobás, összkomfortos lakásába. Rossz egészségi állapota miatt házmegbízottként dolgozott 1949-ig. A holokausztot szintén túlélő feleségével azonban megromlott a kapcsolata, annyira, hogy Adlerné a lakás egyik szobájának ajtaját ruhásszekrényekkel eltorlaszolta és így tulajdonképpen külön is éltek. Az 1951. június 4-én kézbesített kitelepítési határozat ellen Adlerné június 6-án panaszszal élt és kérte annak hatálytalanítását. Indokai szerint különváltan él férjétől, ám elköltözni és elválni nem tudott. Ennél valószínűleg többet nyomott a latban, hogy 1945 óta tagja volt a kommunista pártnak, oktatási felelős volt a IX. kerület 4. körzetében, illetve munkahelyén, a Magyar Beruházási Bank üzemi pártszervezetében „aktiv pártmunkát" és „népnevelő" munkát végzett. A Bank személyzeti osztályának igazolásán túl egy helyszínen vizsgálódó rendőrnyomozó is megerősítette az Adler házaspár rossz viszonyáról és különéléséről szóló kijelentéseket. Június 6-án Adlerné megkapta a mentesítő határozatot, így másnap egyedül a férjét telepítették ki. Adler - már Tiszai öld váron írt - felülvizsgálati kérelmét („kitiltásom nyilvánvalóan tévedésen vagy téves információn alapszik") nem találták teljesíthetőnek. Ez az 1951. szeptember 22-én kelt elutasító értesítés az utolsó dokumentum Adler Jenő mappájában. Egy 1958-ban született szigorúan bizalmas jelentés szerint Dr. Adler Jenő ekkor még Tiszaföldváron élt. Káldor Illés (1886-?)57 Foglalkozása banktisztviselő Kilakoltatási cím XII. Márvány u. 27. A befogadó Dobosi Károly, Tiszaföldvár, Arvai János u. 23. 196
