Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 36. (Szolnok, 2022)

TANULMÁNYOK - BAGI GÁBOR: A felvidéki reformáció mártírja és az „Alföld megnyomorítója”? (Egy császári hadbiztos azonosításának problémái 1685/87-ben)

BAGI GÁBOR A FELVIDÉKI REFORMÁCIÓ MÁRTÍRJA ÉS AZ „ALFÖLD MEGNYOMORÍTÓJA"? (Egy császári hadbiztos azonosításának problémái 1685/87-ben) „Weber Dániel, Szolnokról [...] hivatalnok, evangélikus]. hithagyó, lenyakaztatott."1 1 Részlet az 1687-es eperjesi vésztörvényszék kivégzettjeinek felsorolásából. Hörk 1885,86.; A tanulmány forrá­sidézetei betűhíven, a korabeli helyesírással kerülnek közlésre. 2 Bagi 2001 A török elleni felszabadító háború első éveinek nagy keresztény hadi sikerei között sajátos jelentősége volt Szolnok 1685. október 17-i visszavételének. Báró Peter Ernst Mercy de Bil­lets (1641-1686) altábornagy és gróf Johann Donath Heissler von Heistersheim (7-1696) vezérőrnagy mintegy 10.000 emberrel - a török végvárvonal mögé behatolva - nemcsak a települést és várát rohanta le, de a magyar hódoltság számos belső összeköttetési útvona­lával (belső hadászati vonal) együtt a legfőbb oszmán központ, Buda keleti utánpótlását is elvágta.2 A környező területek számára azonban a kialakult helyzet teljes katasztrófával ért fel. A keresztény hadaknak az ellenséges hátországban kellett az ellátását biztosítani, amit a törökök minden eszközzel igyekeztek megakadályozni. A császáriak viszont a törökök hasonló tevékenységét akarták gátolni, és az ellenséges várvonalat tovább gyengíteni. Mindez sajátos „róka fogta csuka" helyzetet teremtett, melynek árát a lakosság fizette meg, mivel terhei az elviselhetetlenségig növekedtek. Ez annak ellenére is igaz, hogy már a kez­detektől nyilvánvaló volt, hogy a háború a polgári népességtől is hatalmas áldozatokat követel majd. Sokszor a császári tábornokok is csak csapataik vagy a lakosság életben ma­radása között választhattak. Ez a helyzet Buda és Hatvan 1686-os, majd Eger következő évi bevételével enyhült, miután a fő hadszíntér az Al-Dunához tevődött át. Szolnok történetében a keresztény korszak első hónapjainak legrejtélyesebb alakja az olykor tévesen ezredesként is említett Weber Dániel hadbiztos, aki nemritkán brutális ke­ménységet mutatva hajtotta be a környező alföldi tájak lakosain a hadsereg igényelte nem kevés pénzt, élelmet, vagy hadianyagokat. Aztán 1687 tavaszától eltűnt a forrásokból. Hogy ki is volt ez az Alföldön sokszor elátkozott személy, az egészen pontosan ma sem meghatározható. A meglévő gyér adatok azonban meglepő irányba és igen érdekes családi kapcsolatok felé mutatnak. Épp ezért - a komoly hibalehetőségek ellenére - sem célsze­rűtlen összefoglalni vele kapcsolatban a biztos és a közvetett adatokat. 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom