Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 36. (Szolnok, 2022)
TANULMÁNYOK - VINCZE JÁNOS FARKAS: A telek szigorúsága a kunszentmártoni rév számadásai alapján (1779–1806)
VINCZE JÁNOS FARKAS A TELEK SZIGORÚSÁGA A KUNSZENTMÁRTONI RÉV SZÁMADÁSAI ALAPJÁN (1779-1806) Bevezetés Az éghajlat történeti léptékű vizsgálata során helyettesítő adatokra van szükség, hiszen a történeti Magyarország esetében a rendszeres mérések csak 1781. november 1-én kezdődtek meg Budán.1 Ilyen, úgynevezett „proxy" adatok a levéltári források is, amelyek kellő fenntartással reális képet adhatnak az egykorvolt időjárás alakulásáról.2 1 Szögi - Sáry 1993, 34. 2 Rácz 1999,1130. 3 Bagi 2007, Szikszai 2005; Szikszai - Molnár 2019; Szikszai 2020 4 Szikszai - Molnár 2019 Jelen tanulmány célja az 1779 és 1806 közötti téli időszakok tendenciáinak felvázolása helyettesítő adatok segítségével. Az adatbázis alapját a Körös-folyó kunszentmártoni révének számadásai szolgáltatták. A kunszentmártoni révhez kapcsolódóan kettő számadókönyv maradt fenn. Ezek napi bontásban taglalják a rév bevételét, valamint a bevétel forrását, miszerint az a révközlekedésből vagy úsztatásából származott. A számadáskönyvekből kinyert adatok kontroll céljából Réthly Antal időjárási gyűjteményével, valamint Kunszentmárton tanácsülési jegyzőkönyveivel lettek összevetve. Talán nem érdemtelen ide citálni a korszakban élő és alkotó szolnoki nyelvész-költő, Verseghy Ferenc 1806-ban írt, „A' Tavasz” című versének nyitányát. Kiválóan tükrözi, milyen fontos gazdasági események vették kezdetüket a tél és tavasz fordulóján. „Érkezik al szelekenn a' zöld tavasz; olvad a' komor tél, 's a' nyíld folyókonn dúzs hajók lebegnek. Omlik az aklokbúl a' víg barom; elsiet tüzétűl a' lomtalan rétekre a' parasztság.” A kunszentmártoni révközlekedésről és a számadókönyvekről röviden A Körös-parti település életében fontos szerepet játszott a rév. Bagi Gábor és Szikszai Mihály kutatásaiból ismert, hogy a szóban forgó helyszínen már a középkorban is rév működött és a Tiszazugban folyamatosan kiemelt szerepet töltött be.3 Szikszai Mihály és Molnár Vilmos a kunszentmártoni rév történetével, működésével, felszereléseivel, fenntartásával és a rév gazdasági hasznával már részletesen foglalkoztak.4 E tanulmány célja 37
