Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 36. (Szolnok, 2022)

TANULMÁNYOK - BÉRES MÁRIA – BOJTOS GÁBOR: Zsidó kitelepítettek Tiszaföldváron (1951–1953)

szer hetenként orosz tanfolyamokra járt a Gorkij könyvtárba, [...] előfizetője és olvasója a Pravdá­nak”. Káldor kérte, hogy vizsgálják meg, hogy „kitelepítésem nem történt-e a XII. Márvány utca 27. sz. alatti kulák beállítottságú házfelügyelő feljelentése alapján, aki ellen panaszt emeltem a Szak­szervezetnél (»ellene panaszt emeltem hanyagság, durva magatartás és egy, a házközösség érdekeit sértő anyagi természetű ügyben«), helyette kommunista házfelügyelőt kértem ebbe a reakciós házba”. Lánya, Szabó Imréné június 21-én fordult a belügyminiszterhez. Párttagságokra, mun­káscsaládból való származásra való hivatkozások mellett így fogalmazott: „Nem is tudom megérteni miért sorolták őt is a nép ellenségei közé, amikor a mi házunkban is, ép a magunkfajta munkásemberek, szerénysége és a velük való egybeforrottsága miatt annyira becsülik és szeretik. Több mint 20 évvel ezelőtt volt igazgatói állásban Törökországban és Bulgáriában, de mint szegény család gyermeke, hosszú évek munkája után jutott ehhez a címhez. Ezért kell neki öregségére Népi Demokráciánkban, melyért annyi lelkesedéssel harcolt, olyanok között tengődnie, akikhez semmi kapcsolat nem fűzi? Kérem a Belügyminiszter Elvtársat, szíveskedjék kérésemnek eleget tenni és apám ügyét, ami okvetlen tévedésen alapszik sürgősen kivizsgálni. Ne tagadja meg egy proletár asszony kérését és engedje meg, hogy 65 éves apámat magamhoz vehessem, gondozhassam és ellát­hassam.” Hamarosan megszületett a döntés - július 2-i dátummal Cziráki Ferenc engedélyt adott arra, hogy Dr. Káldor Illés visszatérjen Budapestre. Eantos Béla (1901-?)60 60 ÁBTL 2.5.6. (04291/1951.) Foglalkozása ügyvéd Kilakoltatási cím XII. Bazin u. 2/a. A befogadó Kovács József és Kovács Károly, volt földbirtokos, Tiszaföldvár, Ujkincsem 1901. május 29-én született Budapesten. Szülei: Lindenfeld József Illés szabómester és Lőwinger Rozália. 1927. július 10-én vette feleségül Bartosch Vilmát (1903-?). Gyermekük: Mária. 1933-ban Lantosra magyarosította nevét, 1938-ban áttért a római katolikus vallásra. A két világháború között magánhivatalnokként, könyvelőként működött (1918-1923: Angol Magyar Bank, 1924-1928: Dohánykereskedelmi Vállalat, 1928-1939: Meteor Csil­lárgyár, 1940-1944: Felszerelési és Ruházati Kft). 1944 novemberében, mint munkaszolgálatost deportálni akarták, de ő a Józsefvárosi pályaudvarról megszökött. 1945 után műanyagiparosként dolgozott (a véghatározat szerint: „villamossági nagy­­kereskedő"). 1951 előtt dolgozott a Teherfuvarozási Vállalatnál és a Csillár Fémtömegcikk és Villamossági KTSZ-ben is. 1951. június 4-én a XII. kerületi Bazin út 2/a. alatt kapta meg a Lantos család a kitelepí­tési határozatot. Első mentességi kérelmüket elutasították, így június 7-én Tiszaföldvárra kerültek. 198

Next

/
Oldalképek
Tartalom