Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 36. (Szolnok, 2022)

TANULMÁNYOK - HERMANN RÓBERT: Görgei és a Nádor-huszárezred 1843–1849. IV. rész

A bukást okozta szerintem az ápril 14-diki határozat, és azon körülmény, hogy nem történt kellő gondoskodás aziránt, hogy a magyar hadsereg kihasználhassa győzelmét, átvihesse a háború szín­terét Ausztriába, és ott kösse meg a békét; a visszafordulás Buda várának ostromára pedig elvesztette a hadjárat összes vívmányait. E perctől a magyar függetlenségi harc sorsa el volt döntve, a többi: utójáték. Ezt már 1849. május közepén, még Budavár bevétele előtt kimondottam! Königgrätzben fogolytársaimnak a táborozási és hadviselési szolgálatból előadásokat tartván; amidőn biztos híre jött, hogy a hadsereg nagy része Buda ostromára vonult, becsaptam könyvemet - »el van vesztve a hadjárat«; tanú reá Vajkay Károly, Gajzágó Salamon, gelléri Szabó János, Eom­­nitzi Ede, Mauks Károly és mások. - Pesszimistának mondottak. Hogy harcoltak honvédeink azon túl is vitézül; hogy történtek győzedelmes ütközetek és hibák; hogy Debrecennél, Szegednél, Temesvárnál el lettek fogadva parciális^5 csaták egy nagy döntő csata helyett Arad és Temesvár között, hogy Világosnál vagy másutt rakták-e le a hős csapatok a fegyvert; - ez mind nem döntő körülmény. Amint időt engedett Magyarország, amint ürügyet szolgáltatott Oroszország jogos beavatkozá­sára, és ezt Európa nyugodtan nézte: Magyarország ügye el volt veszve. Nem mondom, hogy nem hibázott egyben-másban Görgei Artúr, - de utolsó percig teljesítette a becsületes katona kötelességét, aki, ha egyszer az országnak használni többé nem lehet, nem áldozza fel eredménytelen ütközetekben a hadsereg tagjait saját fényének emelésére. Hogy a fegyvert a muszka előtt tette le, - ezzel megörökíté a történelmi tényt: »Ausztria egyma­gában Magyarországot nem győzte le«. En Görgei Artúrt egy percig sem tartottam árulónak, és ezt 1851-ben, nagyobb társaság előtt Bihar megyében, Álmosdon, Miskolczy Imre házánál ki is mondottam. Nézetem azóta mindkét irányban, mai napig ugyanaz maradt. Budapesten, 1884. július 2. Hazafiúi üdvözlettel Ivánka Imre 1848. honv[éd] ezredes jelenleg: országos képviselő, a Magyar É[szak]k[eleti] Vasút vezér igazgató ja a M[agyar ] H[elvét hitvallású] álgostai] Evangélikus] Elgyházi] E[lső] Gyámintézet világi elnöke s a Miagyar] Sz[ent] Korona országai Vöröskereszt Egylet gondnoka sat.”^6 44 A hírt valójában Fekete László, Kossuth egyik titkára, illetve Ludvigh János képviselő hozta meg április 17- én, tehát két nappal a nagysallói ütközet előtt. 45 részleges 46 Eredeti tisztázat. Hadtörténelmi Levéltár, Personalia. Görgey-család iratai. Görgey István iratai. Másolatai HU-MNL-OL-P 295 (37. doboz, dátum szerint); Kovách 1884 83

Next

/
Oldalképek
Tartalom