Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 36. (Szolnok, 2022)
TANULMÁNYOK - VINCZE JÁNOS FARKAS: A telek szigorúsága a kunszentmártoni rév számadásai alapján (1779–1806)
minimalizálását célozta meg javaslataival. Mindezek fényében az úsztatások időbeli eloszlása is elemzésre kerül. A település kapcsán mindenképpen érdemes citálni egy 1863-as leírást, amely kitér, igaz töredékesen, az éghajlati viszonyokra is. termékeny nagy rónaságon, mely, kevés szikes helyeket kivéve, átalában a legjobb fekete agyag; nyílt fekvése miatt a szeleknek, s a szárazságnak ki van téve ugyan, de rendes időjárással mindennemű gabonanemet, különösen szép tisztabúzát gazdagon terem, [.. .]"14 14 Vasárnapi Újság, 1863. május 31. 15 Szikszai - Molnár 2019, 223-224. 16 HU-MNL-JNSZML-IV.l.b. (1805. Fasc. 2. Nr. 774.) 17 Szikszai - Molnár 2019, 234. 18 HU-MNL-JNSZML-V.627. (Híd számadások könyve. 1806-1836.1. o.) Kunszentmárton városnak az általa bérelt Mesterszállás és Csorbapuszta eléréséhez szükséges volt a Körösön való átkelés. Mint a Jászkun Kerületekhez tartozó településnek a kerületek többi városával, illetve a tiszamenti településekkel (Tiszazugtól Szolnokig) való gazdasági-, társadalmi- és politikai kapcsolattartás céljából is elengedhetetlen volt a rév működése.15 Hadászati szempontból is fontos útvonalon helyezkedett el a település. 1805-ben, a híd szorgalmazása tárgyában kifejtették, hogy a kunszentmártoni rév milyen nagy szolgálatot tett Rácz Péró leverésekor vagy a török háborúk alatt.16 Az eddigiek alapján látható, hogy a réven mindenki átkelhetett, aki a vámot megfizette; feltéve, hogy az időjárás is kegyes volt az utazóhoz, valamint az is bizonyítható volt, hogy sok esetben az ünneptörés sem jelentett akadályt. A vizsgált időszak A számadások egész éves adatait a tél által kínált keret miatt értelemszerűen felesleges lett volna vizsgálni. Mindazonáltal a továbbiakban nem kizárólag a téli hónapokról esik szó, mivel a tél lágysága vagy keménysége eltéréseket mutathatott. A vizsgálat pontossága érdekében teljes hónapok kerültek áttekintésre, amely azért lényeges, mert jól kivehetőkké váltak ezáltal az időjárási átmenetek, valamint különböző évek azonos időszakára vonatkozó eltérések. Mindezek fényében a november 1-től április 30-ig terjedő időszakok, tehát minden évben egy féléves ciklus volt a vizsgálat alapja. Ez kellő mozgásteret engedett a keményebb, hosszabb ideig tartó telek, valamint az enyhülést követő árvizek elemzésére is. A címben is jelölt 1779-től 1806-ig terjedő időszak évtizedenként került bontásra, tehát 1779/80-tól 1788/89-ig, 1789/90-től 1798/99-ig és 1799/1800-től 1805/6-ig. Ennek oka, hogy tízéves ciklusokon már megfigyelhetők bizonyos tendenciák és jellemzők, valamint összevethetők a globális éghajlati változásokkal is. A vizsgálati évkör utolsó esztendeje (1806) jelöli a rév hanyatlását és a Kunszentmártonban megépült Körösi-híd működésének kezdetét. A hidat 1806. július 30-án adták át ünnepélyesen, a rév felszerelését pedig értékesítették.17 „Az Ujj Hídnak járhatóvá tétele kezdődött la Augusti 1806, [... J"18 40
