Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 36. (Szolnok, 2022)
TANULMÁNYOK - VINCZE JÁNOS FARKAS: A telek szigorúsága a kunszentmártoni rév számadásai alapján (1779–1806)
1. ábra. Kunszentmárton és Mesterszállás határa a Körös mentén (HU-MNL-JNSzML-XV.l.a. [1817. Fasc. 4. Nr. 905.]) A hó és jég képződése, a folyók befagyása A folyókon való jégképződés eltérő lehet. Függ a folyó esésétől, kanyargósságától, a fagyhőfoktól és a fagytartamtóL Minél nagyobb a folyó esése, annál nagyobb a sebessége és így nehezebb a jég kialakulása is. A Duna esetében Budapestnél a jég 4,2 napos, tartós hideg légtömegben és -3,4°C-os középhőmérséklet mellett kezd kialakulni. A fagytartam és a fagyhő a víz hőmérsékletétől és a fagy beköszöntésének idejétől is függ.19 Az Árpádkori vízrajzot vizsgáló Ortvay Tivadar kutatása alapján a Körös, pontosabban Kunszentmártonnál már a Hármas-Körös, esése 100 öl távolságban 0,0035 méter volt.20 Ezen adat hitelességére reflektál Frisnyák Sándor megállapítása, aki szerint „a Nagy- és Kisalföld víz19 Tőry 1956, 300-301. 20 Ortvay 1882, 362. 41