Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 36. (Szolnok, 2022)

ADATTÁR - SZIKSZAI MIHÁLY: Szolnoki tervek

A megyeszékhellyé emelt Szolnokon nagyszabású építkezések jelezték az urbanizáló­­dást. A tiszai hídfőhöz közel, 1878-ban emelték a megyeházát. Az eklektikus stílusú, két­emeletes épület adott helyet a vármegye közgyűléseinek és hivatalainak. Néhány évvel később (1884) készült el a városháza ugyancsak eklektikus stílusban. A két közigazgatási székház közelében, több, ugyancsak az eklektika stíluskorszakát idéző épületet is találunk. Ilyen a megyeházával szemben látható, 1891-ben emelt törvényszék, illetve a banki és biz­tosító intézetek székháza (a Mezőgazdasági Takarékpénztár és az Első Magyar Biztosító Társaság egykori épülete). A megyeháza mellett áll a vármegyei kaszinó ugyancsak ek­lektikus épülete. A városházával szemben pedig a Pénzügyigazgatóság hajdani épületét találjuk (ma Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár). De itt látható már 1860 óta a „Magyar Király" Szálloda is (jelenleg a Damjanich János Múzeum épülete). Természetesen a középítkezésekkel párhuzamosan megnövekedett a magánépítkezések száma is. A belvárosban sok, megkapó külsejű magánépület vagy bérház emelkedett ki. Ezeket tulajdonosaikról vagy építtetőjükről nevezte el a szolnoki lakosság. Ilyen volt pl. a Szapáry utcán Kádár Kálmán lakóháza, melynek földszintjén cukrászdát működtetett, de megemlíthetjük a Szabadság téren 1886-ban emelt Gyömörey-féle lakóházat is. Az épületek tervezését több esetben a hazai építészet kiválóságai végezték. Baumhorn Lipót4 a Szapáry utca végén álló zsinagógát tervezte (1899), a tőle alig pár méterre álló re­formátus templom Sztehlo Ottó5 elképzelései alapján valósult meg 1894-ben neogótikus stílusban. A legrangosabb épületek a város korzóján, a Szapáry utcában jelentek meg. Az említett Kádár cukrászda mellette az 1895-ben megnyílt Nemzeti Szálló (építtetője Fodor Dániel) igazi szenzáció volt, már csak ezért is, mert saját áramfejlesztő teleppel rendelke­zett. Ezen utcától kicsit távolabb egy országos hírű tervező, Pfaff Ferenc 6 munkásságának gyümölcsét találjuk, aki az 1909-ben átadott vasúti állomásépületet tervezte. De feltűnik 4 Baumhorn Lipót (Kisbér, 1860. december 28. - Kisbér, 1932. július 8.) Művei közül kiemelkednek az ország­szerte tervezett zsinagógák. A késő eklektika és szecesszió formajegyei figyelhetők meg épületein. A nagy ku­polás terek megoldásában iskolát teremtő módon járt el. Jelentős épületei a szolnoki zsinagóga mellett Esztergom, Szeged, Brassó, Losonc, Újvidék zsinagógája. Tervezői munkássága között szerepelnek még isko­lák, takarékpénztárak épületei. 5 Sztehlo Ottó (Dobsina, 1851. december 10. - Budapest, 1923. június 19.) A műegyetem elvégzése után Steindl Imre asszisztense volt, akivel együtt dolgozott a kassai székesegyház helyreállításán. Művei közül említést ér­demelnek a szolnoki református templom, a székelyudvarhelyi megyeháza, az okolicsnói templom, a szigetvári római katolikus templom, az egri minaret helyreállítása. 6 Pfaff Ferenc (Mohács, 1851. november 19. - Budapest, 1913. augusztus 21.) Pfaff Ferenc építész Steindl Imre tanítványa, építészeti felfogása megegyezett a kor eklektikus divatjával. Tevékenységének első példája a fiumei pályaudvar épülete. Pfaff az állomásépületek egész sorát tervezte, a fiumei után következett a zágrábi, füze­sabonyi, debreceni, temesvári, pécsi, szegedi, kaposvári, miskolci állomásépület. Ezen kívül ő készítette több állomásépület átalakítási tervét. Épületeinek alaprajzi és tömegkompozíciója igen hasonló, ami közrejátszott a magyar városi állomásépületek jellegzetes képének kialakulásában. Ugyanakkor az épületeket minden al­kalommal újra tervezték, más részleteket, arányokat alakítottak ki, és így más hatást is értek el. Megyénkben a szolnoki állomás épületén kívül ő tervezte még a kisújszállásit is. Alig két évtized alatt nagy életművet ha­gyott hátra. Nevéhez fűződik még a millennium alkalmából a Városligetben épített közlekedési kiállítócsarnok, a későbbi Közlekedési Múzeum tervezése. 228

Next

/
Oldalképek
Tartalom