Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 36. (Szolnok, 2022)
TANULMÁNYOK - MUCSI LÁSZLÓ: Mozgalmárból oktatási osztályvezető. Kácsor Ferenc élete és hivatali tevékenysége
Azt, hogy a megye tanulói valójában milyen tudással rendelkeztek, nagyon nehéz megállapítani, a tanulmányi átlagok alakulását ugyanis hatalmi tényezők is befolyásolták. A II. pártkongresszuson Révai József határozottan kiállt az iskolai követelmények szigorítása mellett, aminek következtében a középiskolai tanulók tanulmányi átlaga országos viszonylatban is visszaesett az 1950-1951-es tanév végére.192 Ennek ellenére Kácsortól helyi szinten növekedést vártak el. A korszak tanítói és tanárai rendkívül nehéz helyzetbe kerültek, ha ugyanis tisztességesen követelve, keményebben osztályoztak, ellenségnek kiálthatták ki őket, akik üldözik a munkás- és parasztszármazású gyermekeket, ha viszont jobb jegyeket adtak, akkor lanyhuló fegyelemmel és színvonaltalansággal vádolták őket.193 Időnként Kácsor is úgy értékelte, hogy a diákok kizárólag azért érnek el rosszabb eredményeket, mert a pedagógusok túlságosan szigorú követelmények elé állítják őket.194 A zavart fokozta, hogy előfordult olyan eset, amikor a megyei vb egyszerre hozott határozatot a „liberális", tehát engedékeny és a „maximális", azaz túlzó, szigorú osztályozás megszűntetése érdekében.195 A szorongás légkörében Szolnok megyében sajátos gyakorlat alakult ki. A pedagógusok a tanév első felében szándékosan rosszabb jegyeket adtak azért, hogy az év végére emelkedő színvonalat tudjanak felmutatni a tanügy igazgatási hivatalok számára.196 192 Knausz 1994, 72.; Vö: Kardos 2007, 66-67. 193 Uo. 67. 194 HU-MNL-JNSzML-XXIII.2.a. (Jelentés az Oktatási Osztály munkájáról. 1951. november 30. 3. o.) 195 Uo. (143/1952. vb számú határozat. 1952. február 6.) 196 Uo. (Kácsor Ferenc jelentése az Oktatási Osztály munkájáról. 1952. december 5. 3. o.) 197 Természetesen a hitoktatás visszaszorítása és a marxista-leninista eszmék iskolákban történő terjesztése csak a korszak felfogása szerint számított pozitív eredménynek. 198 Gergely 1985, 84. 199 Uo. 132. 200 Az 1101-11-1/1950. (IX. 15.) VKM számú rendelet a vallásoktatással kapcsolatos egyes kérdések szabályozása tárgyában. 1950. szeptember 15. In: Balogh - Gergely 2005, 952-954. 201 Katona 2017, 95. 202 HU-MNL-JNSzML-XXXV.39.a. (1. fcs. 23. ő. e. 1951. október 9. Jelentés a klerikális reakció elleni harcról, a papi békemozgalom munkájáról és a további feladatokról. 2. o.) Kácsor Ferenc a hitoktatásban részt vevő tanulók számának csökkentésében érte el a leglátványosabb eredményt.197 Magyarországon az 5/1949. számú törvényerejű rendelet vezette be a fakultatív hitoktatást, aminek értelmében az 1949-1950-es tanévben a hittan megszűnt kötelező tantárgy lenni.198 A következő „tanévtől kezdődően a hittanra való beiratást elkülönítették az iskolai beiratkozástól, és a szülőknek írásban kellett kérniük a megadott időpontban a gyermek hittanra történő beíratását.,n" Ez arra is lehetőséget nyújtott, hogy könnyedén nyilvántartsák a hittanra járókat. A hitoktatók az utolsó tanítási órát követően, az iskola épületében tarthatták meg a vallásórát. A hittanra beiratkozott, de onnan hiányzó tanulókat semmilyen büntetésben nem részesíthették.200 A VKM ösztönzésére a helyi tanügyi hatóságok a legkülönfélébb eszközökkel igyekezték csökkenteni a hittanórákat látogatók számát.201 Egyes felmérések szerint 1951 őszén Szolnok megyében a tanulók 38,47%-a vett részt hitoktatásban.202 Kácsor és osztálya ezen arányszám csökkentése érdekében külön programot dolgozott ki. A különböző párt- és társadalmi szervezetekkel karöltve felvilágosító és propagandamunkát végeztek a szülők körében, de nem riadtak vissza a vallásos életet sokkal közvetlenebb módon akadályozó módszerektől sem. Vasárnap délelőttönként 171
