Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 36. (Szolnok, 2022)
TANULMÁNYOK - MUCSI LÁSZLÓ: Mozgalmárból oktatási osztályvezető. Kácsor Ferenc élete és hivatali tevékenysége
kében az osztály munkatársai értekezleteket tartottak,183 s ahol szükséges volt, helyben dolgoztak ki programot a színvonal emelése érdekében.184 Mindennek köszönhetően Kácsor a tanulmányi átlagok tekintetében időről időre javuló tendenciákat tudott felmutatni, a várt áttörés azonban elmaradt, amely az ő vezetői kvalitásaitól független okokkal is öszszefüggött. 183 Uo. (Jelentés az Oktatási Osztály munkájáról az iskolai tanulmányi felügyelettel kapcsolatban. 1952. január 4. l.o.) 184 Uo. (Jelentés az Oktatási Osztály munkájáról. 1953. március 13.1-2. o.) 185 Uo. (Kácsor Ferenc jelentése az Oktatási Osztály munkájáról. 1951. augusztus 3.1. o.) 186 Uo. (Jelentés az Oktatási Osztály munkájáról. 1953. március 13. 3. o.) 187 Uo. (Kácsor Ferenc jelentése az Oktatási Osztály munkájáról. 1952. december 5. 5. o.) 188 Uo. (Kácsor Ferenc jelentése az Oktatási Osztály munkájáról. 1951. november 30. 3. o.) és Uo. (Kácsor Ferenc jelentése az Oktatási Osztály munkájáról. 1952. december 5.) 189 Bihari 2005,159.; Nagy Imre desztalinizáló kísérletére bővebben lásd: Gyarmati 2011, 329-357. 190 Kardos [1997], 74. 191 HU-MNL-JNSzML-XXIII.2.a. (Kácsor Ferenc jelentése az Oktatási Osztály munkájáról. 1953. július 24.1. o.) A megyében sok alsófokú iskola osztatlan rendszerben, egy tanítóval működött, amelyeket megpróbáltak a körzetesítés módszerével fejleszteni, ám ez nem volt minden helyen lehetséges.185 Ezekben az apró, tanyai iskolákban nemcsak az egy pedagógusra jutó magas tanulói létszám akadályozta a hatékony munkát, de olyan körülmények is, mint az utak járhatatlansága vagy a szén hiánya, ami a téli időszakban több intézményben hetekre lehetetlenné tette a munkát.186 Pedagógushiány is jellemezte a megyét, amely oly mértéket öltött, hogy 1952 őszén 100 képesítés nélküli, érettségivel rendelkező nevelőt kellett alkalmazni ahhoz, hogy bizonyos helyeken egyáltalán elindulhasson az oktatás.187 Kácsor jelentéseiben arra is felhívta a figyelmet, hogy a tanítók túlterheltek, állandóan ideológiai tanfolyamokra kell járniuk, ráadásul olyan kampányokban is részt kell venniük, mint a tagosítások szervezése, s mindez az oktatási színvonal csökkenéséhez vezet.188 A középiskolák eredményeire elsősorban a munkás- és parasztszármazású tanulók tervszerű, erőltetett beiskolázása járt negatív hatással. Ezen diákok közül sokan már az általános iskolában gyengébb tanulók voltak, így nem meglepő, hogy a gimnáziumokban sem tudták kellő mértékben megállni a helyüket. Kácsor Ferenc erre a problémára 1953. július 24-én tartott beszámolójában hívta fel a vb figyelmét, amely alighanem az országos politikai változásokkal állt összefüggésben. 1953. július 4-én Nagy Imre lett a Minisztertanács elnöke, s az új kormány számos tekintetben szakítani akart a Rákosi-korszak politikájával.189 Nagy Imre kormány programja az oktatás számára is enyhülést ígért, aminek szellemében elítélték az iskolákat sújtó rossz politikát, az általános iskola elmaradottságát, a középszintű és felsőfokú oktatás túlfejlesztését és egyoldalú szakosítását, a pedagógusok kiszolgáltatottságát és a demokratikus hagyományok háttérbe szorítását.190 Az enyhülést kihasználva Kácsor Ferenc 1953. július 24-én kritikusan hívta fel a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának figyelmét arra, hogy a munkás- és parasztszármazású tanulók azért teljesítenek gyengébben a középiskolákban, mert míg az értelmiségi szülők gyerekeitől kitűnő bizonyítványt követelnek, addig a munkás- vagy parasztszármazású diákokat sokszor elégséges osztályzattal is felveszik a középiskolákba.191 170
