Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 36. (Szolnok, 2022)
TANULMÁNYOK - MUCSI LÁSZLÓ: Mozgalmárból oktatási osztályvezető. Kácsor Ferenc élete és hivatali tevékenysége
hagytak a dolgozók. A hiányosság okozójaként magát Kácsor Ferencet nevezte meg, aki nem ellenőrizte kellőképpen beosztottait. „Nevezett mulasztásával megyénk ifjúságának nevelésére vonatkozó fontos iratokat, adatokat stb. tett az ellenség számára könnyen hozzáférhetővé mely iratok, adatok az ellenség kezébe könnyen kerülhettek volna, amit a mi ifjúságunk nevelésének akadályozására fel tudott volna használni."159 Juhászné végül „az adminisztratív éberség lebecsülése" miatt 100 forintos rendbírsággal sújtotta Kácsort.160 A vb ülések alkalmával is számos kifogást fogalmaztak meg az osztály működésével kapcsolatban. Gyakran felrótták Kácsornak, hogy az oktatási osztályok mellett működő állandó bizottságok nem látják el funkcióikat. Ebben a kérdésben hároméves működése alatt szinte semmilyen javulást sem sikerült elérnie.161 A városi és járási oktatási osztályokkal sem tudta a megfelelő kapcsolatot kiépíteni.162 A vezetési gyakorlatát illetően többször felrótták neki, hogy gyenge kézzel irányítja a munkát, nem ellenőrzi beosztottjait, mert túlságosan megbízik bennük. Minden szavukat készpénznek veszi, jelentéseiket kritika nélkül elfogadja és akkor is védelmezi őket, amikor azok nyilvánvalóan hibát követtek el.163 Kácsor Ferencet tehát nem tartották sem kellően szigorú, sem eléggé óvatos vagy gyanakvó vezetőnek, amely a Rákosi-korszakra jellemző külső és belső ellenségtől való paranoid félelem légkörében egyértelműen rossz megítélésnek számított. 159 HU-MNL-JNSzML-XXIII.15.a.-145-l-14/1952 (Kácsor Ferenc osztályvezető terhére rendbírság kiszabása. 1952. szeptember 6.) 160 Uo. 161 HU-MNL-JNSZML-XXIII.2.a. (Beöthy Lajos vb titkár jelentése az 1953. november 24-i vb ülésre. 3-5. o.) 162 Uo. (Jelentés Karcag Város Tanács Végrehajtó Bizottságának működéséről. 1952. március 19. 3. o.) 163 Példának lásd: Uo. (388/1952. vb. számú határozat. 1952. április 29.; A végrehajtó bizottság ülésének jegyzőkönyve. 1952. december 9. 7. o.); Uo. (468/1953. vb. számú határozat. 1953. július 28.) 164 Knausz. 1994, 69-70.; Vö: Kovái - Neumann 2015, 72. 165 HU-MNL-JNSZML-XXIII.2.a. (Jelentés az Oktatási Osztály munkájáról. 1951. november 30.1. o.) Kácsor Ferenc éves munkájának jelentős hányadában a beiskolázás lebonyolításával és koordinálásával foglalkozott. A Közoktatásügyi Minisztérium az MDF utasításait követve tervszerűen határozta meg, hány tanulót lehet felvenni az egyes iskolatípusokba, illetve a jelentkező tanulók kívánatos társadalmi összetételét is előírta. A keretszámokat biztosítani kellett és ez óriási, elsősorban adminisztratív munkát követelt a tanügyigazgatástól.164 Szolnok megyében az 1952-1953-as tanévet megelőzően már 1951 novemberében járási igazgatói értekezleteket tartottak, hogy az intézmények vezetőivel ismertessék a beiratkozással járó feladatokat. A megyei, járási, városi és községi tanácsok mellett iskolabizottságokat szerveztek, melyeknek feladata nem pusztán a jelentkezések elbírálása volt, hanem a szülők és a diákok körében végzendő felvilágosító propagandamunka, amihez a különböző társadalmi szervezetek - a Dolgozó Ifjúság Szövetsége, a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége, a Szülői Munkaközösség - nyújtottak segítséget.165 Ezek a szervezetek a csábítás és a meggyőzés eszközeit vegyesen alkalmazva próbálták orientálni a gyermekeket és a szülőket, hogy mely iskolatípust válasszák a továbbtanuláskor. Az agitáció azonban nem mindig hozta meg a kívánt eredményt. Éppen az 1952-1953-as tanév előkészítésekor szembesültek azzal, hogy kevesen jelentkeztek mezőgazdasági technikumba, általános gimnáziumba, egyetemi orosz, matematika és fizika szakra, valamint 167
