Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 36. (Szolnok, 2022)
TANULMÁNYOK - MUCSI LÁSZLÓ: Mozgalmárból oktatási osztályvezető. Kácsor Ferenc élete és hivatali tevékenysége
agrár egyetemre és jogi karra.166 Az osztály ebben az esetben részben adminisztratív módszerekkel, részben a tanulók meggyőzésével korrigálta a hibákat.167 166 Uo. (Kácsor Ferenc jelentése az Oktatási Osztály munkájáról. 1952. január 31. 2. o.) 167 Uo. (Kácsor Ferenc jelentése az osztály munkájáról. 1952. április 26. 3. o.) 168 Knausz 1994, 70. 169 HU-MNL-JNSzML-XXIII.2.a. (Kácsor Ferenc jelentése az Oktatási Osztály munkájáról. 1952. szeptember 4.3- 4. o.) 170 Uo. (143/1952. vb. számú határozat. 1952. február 6.) 171 Knausz 1994, 69. 172 HU-MNL-JNSZML-XXIII.2.a. (Kácsor Ferenc jelentése az osztály munkájáról. 1952. április 26. 3. o.) 173 Uo. (1040/1951. vb. számú határozat. 1951. december 5.) és Uo. (389/1952. vb. számú határozat. 1952. április 29.); 1951 júniusában az Elnöki Tanács 15. számú törvényerejű rendelete teremtett ennek jogi hátteret. Ezzel gyakorlatilag rögzítették a nyolc éven át megszakítás nélkül tartó tankötelezettséget. 1945-ben egy kormányrendelet már előírta ezt, de magasabb szintű jogszabály eddig nem tartalmazta. A törvényerejű rendelet kimondta, hogy ismételt mulasztás, illetve az általános iskolába való beiratkozás elmulasztása esetén a szülő pénzbírsággal sújtható. Knausz 1994, 61. 174 HU-MNL-JNSzML-XXIII.15.a.-1280-K-l-6/1951 (Szolnoki Állami Verseghy Ferenc Általános Gimnázium jelentése. 1951. december 29.) A jelentkezés azonban nem jelentette azt, hogy a tanulók szeptemberben meg is érkeztek az oktatási intézményekbe. Sok fiatalt, főleg a munkás- és parasztszármazásúakat elcsábították a különböző üzemek és tsz-ek, amelyek önálló megélhetést nyújtó fizetést kínáltak. Sokan azért nem jelentek meg ősszel az iskolában, mert valójában akaratukon kívül, erőszakos rábeszélés hatására adták be jelentkezésüket és így nyertek felvételt.168 A felsőoktatásban sok tanuló ugyan leadta a jelentkezését, de a felvételi vizsgára már nem ment el. Természetesen ez ellen is az agitáció eszközével védekeztek. Az egyetemre jelentkező tanulókat az osztály előadói, a helyi pedagógusok és a párt aktivistái a nyár folyamán személyesen keresték fel és ösztönözték a felvételi vizsgán való megjelenésre.169 Ugyanakkor továbbra is gátolták az osztályidegen elemek főiskolára és egyetemre történő beiratkozását.170 Tették ezt annak ellenére, hogy 1951 végétől már finom elmozdulás volt tapasztalható annak érdekében, hogy az értelmiség is megtalálhassa a helyét a magyar oktatásban. Az új irányelvek szerint fel kellett számolni az értelmiséggel szemben megnyilvánuló szektás magatartást és segíteni kellett, hogy a párttal együtt haladó értelmiség gyermekei is továbbtanulhassanak.171 A finom irányváltás ellenére Kácsor Ferenc a vb ülések alkalmával többször felhívta a figyelmet az ellenség e területen kifejtett destruktív munkájára. 1952. április 29-én például arra panaszkodott, hogy „a kenderesi iskolabizottság a volt malomtulajdonos gyermekét, a jászboldogházi iskolabizottság kitelepített gyermeket javasolt továbbtanulásra."172 Természetesen az esetet kivizsgálta és megtette a szükséges lépéseket a probléma elhárítására. A továbbtanulás koordinálása mellett sokkal nagyobb és komplexebb problémának bizonyult a tanulmányi átlagok és általánosságban a tanulmányi színvonal emelése. Az általános iskolákban a lemorzsolódás ellen elsősorban bírságolással védekeztek, olyan módon, hogy a hiányzó gyermekek szüleit a helyi tanácsok pénzbüntetéssel sújtották.173 A középiskolák esetében a meggyőzés módszerét választották. A hiányzó vagy kimaradó tanulókat a pedagógusok a pártszervezetek és a megyei Oktatási Osztály segítségével rendszeresen felkeresték és próbálták rábeszélni őket, hogy szorgalmasan látogassák az iskolát.174 Ebbe a munkába a DISZ és a Szülői Munkaközösség is bekapcsolódott. Ezek a 168
