Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 36. (Szolnok, 2022)

TANULMÁNYOK - MUCSI LÁSZLÓ: Mozgalmárból oktatási osztályvezető. Kácsor Ferenc élete és hivatali tevékenysége

matlanok voltak a társadalom ezen rétegével szemben. Az MDF megyei bizottságának egyik ülésén egy párttag kifejtette, hogy „az igazgatóknál és a tanároknál nagy az önelégültség, általános az, hogy a pedagógust nem lehet bírálni, mert kevés van belőle."150 A megyei vb ülésein is gyakran hangzottak el hasonló vélemények, a tagok többször beszéltek „ellenséges beál­lítottságú tanítókról"151 és arról, hogy „a pedagógusok nagy része osztályidegen, viszont aki nem ilyen, az sem él materialista életet."152 Kácsor Ferencre alapvetően nem voltak jellemzők ezek az attitűdök. Hozzászólásaiban és jelentéseiben a pedagógusok becsmérlésétől és a rájuk vonatkozó dehonesztáló megjegyzésektől alapvetően tartózkodott. 150 HU-MNL-JNSzML-XXXV.39.a. (1. fcs. 34. ő. e. 1952. december 8. 9. o.) 151 HU-MNL-JNSzML-XXIII.2.a. (1952. szeptember 9.10. o.) 152 Uo. (1952. december 9. 6. o.) 153 Uo. (Réti Ferenc jelentése a megyei vb osztályainak munkájáról. 1951. december 7. 2-3. o.) 154 Uo. (Kácsor Ferenc jelentése az Oktatási Osztály munkájáról. 1952. január 4.1. o.) 155 Uo. (Kácsor Ferenc jelentése az Oktatási Osztály munkájáról. 1952. január 31. 2. o.) 156 Uo. (Réti Ferenc jelentése a megyetanács dolgozóinak politikai és szakmai oktatásáról. 1952. január. 21. 2. o.) 157 HU-MNL-JNSzML-XXIII.15.a.-144-l-64/1952 (A Megyi Tanács Oktatási Osztály átszervezése. 1952. augusztus 12.); Nyilván a statisztikákat javította, hogy Kácsor Ferenc ekkor már nem számított munkáskádernek, hiszen korábban megkezdte főiskolai tanulmányait. 158 HU-MNL-JNSzML-XXIII.4.a.-0069-173/1951 (T/b. Kácsor Ferenc oktatási osztályvezető pénzbírsága. 1951. ok­tóber 27.) Amikor kinevezték, a gondjaira bízott osztály munkája rendkívül éles kritikákat kapott. Nem véletlen, hogy elsődleges feladatának tekintette a hivatal működésének megjavítását és szakszerűbbé tételét. Azt kell mondjuk, hogy e téren ért is el eredményeket. Réti Ferenc vb titkárhelyettes már 1951. december 7-én arról tett jelentést, hogy az Oktatási Osztály vezetője sokat tesz annak érdekében, hogy közvetlen és szoros legyen a kapcsolata a dol­gozókkal, aminek eredményeként a hivatal működése is gördülékenyebbé vált. Azon az osztályon, ahol alig egy évvel korábban még szervezetlenül folyt az ügyintézés, immár elég gyorsan és hatékonyan végezték feladatukat az előadók.153 Az iskolák szakmai fel­ügyeletének színvonalán is sikerült emelni. 1952-re az általános iskolai tanulmányi fel­ügyelet végre teljes létszámmal működhetett,154 a tanulmányi felügyelők pedig immár tervszerűen végezték kiszállásaikat.155 Nagy hangsúlyt fektettek az osztály munkatársai­nak szakmai továbbképzésére. Ebben az oktatási osztály kiemelkedett a megyei tanács más osztályai közül.156 A különböző munkaköröket is egyre inkább szakemberekkel töl­tötték be. 1952. augusztus 12-én a hivatalban dolgozó 27 emberből 6 volt munkáskáder, akik közül kettő gyors- és gépíróként dolgozott, magasabb pozícióban, személyügyi elő­adóként pedig csak egy tevékenykedett. A többiek mind közép- és általános iskolai taná­rok, tanítók és óvónők voltak.157 A szakmai színvonal emelkedése ellenére a felügyeleti szervezetek általában elégedet­lenek voltak az osztály és annak vezetője tevékenységével. A Közoktatásügyi Miniszté­rium 1951 októberében pénzbírsággal kívánta sújtani Kácsort, mert egy adminisztratív hiba következtében egyes iskolák tanulóit tanítási idő alatt gyapotszedésre engedte el.158 Egy másik alkalommal a megyei vb elnöke fedezett fel „súlyos" problémákat az osztályon. 1952. szeptember 2-án éjjel Juhász Imréné az Oktatási Osztály hivatali helyiségében éber­­ségi vizsgálatot tartott és azt tapasztalta, hogy számos szekrényt és asztalfiókot nyitva 166

Next

/
Oldalképek
Tartalom