Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 36. (Szolnok, 2022)
TANULMÁNYOK - MUCSI LÁSZLÓ: Mozgalmárból oktatási osztályvezető. Kácsor Ferenc élete és hivatali tevékenysége
Kácsor tehát egy törvényesen működő politikai szervezet tagja lett, hamarosan mégis a hatóságok látókörébe került. Belépését követően ugyanis balra tolódott, és nemcsak Eszakkelet-Magyarország legálisan tevékenykedő szervezeteivel, de az illegálisan működő kommunista csoportokkal is jó viszonyt ápolt.34 Kácsor és az MSZDP kapcsolata azonban nem volt felhőtlen, mert nem mindig értett egyet Peyer Károly és a többi szociáldemokrata vezető nézeteivel. 1951-ben készült önéletrajza szerint 1930 őszén kilépett a pártból, mert ellenezte a vezetőség 1930. szeptember 1-én tanúsított magatartását.35 Ezen a napon tartották a korszak legnagyobb tömegtüntetését a gazdasági válság és a munkanélküliség ellen, amely halálos áldozatot is követelő megmozdulássá nőtte ki magát.36 A sztrájkot és a felvonulást a Szakszervezeti Tanács már augusztus 11-én meghirdette, a kormány azonban betiltotta az eseményt. A szakszervezeti főbizalmik, élükön Peyer Károllyal, értekezletet tartottak, melyen kimondták, hogy a rendőrségi tilalom miatt elállnak a nagygyűlés megtartásától és csupán csendes sétára hívják a tömeget. Ezzel a döntéssel sok szociáldemokrata nem értett egyet és inkább a kommunisták tervét támogatta, akik a kezdetektől hangos tüntetést kívántak szervezni.37 Közéjük tartozott Kácsor Antal is, Ferenc Budapesten dolgozó édesapja, akit a tüntetésen való részvétele miatt a rendőrök letartóztattak és két hétig fogságban tartottak.38 Nyilván a családi érintettség miatt Ferenc is azok közé tartozott, akik elítélték a vezetés túlságosan megalkuvó politikáját és úgy döntött, hogy a harcosabb módszereket preferáló kommunisták köreiből szerez magának szövetségeseket. Egerben megismerkedett a kommunista párt helyi tagjaival és miskolci mozgalmárokkal is szoros összeköttetésbe került. Javaslatukra Füzesabonyban megszervezett egy fiatalokból álló, hattagú csoportot, amely az ő vezetésével több legális és illegális akciót is végrehajtott.39 Tevékenységének köszönhetően a hatóságok is felfigyeltek rá, és 1930 őszén már állandó megfigyelés alatt tartották. Egy csendőri jelentésből kiderül, hogy a rendfenntartó szervek igen pontos információkkal rendelkeztek KácsorróL Ismerték szokásait, tudták mikor és hova utazik, kikkel találkozik és miről beszélget partnereivel ezen találkozók alkalmával.40 Kácsor rövidesen rájött, hogy detektívek vannak a nyomában és bármikor letartóztathatják, így elhatározta, hogy Budapestre költözik. Ez logikus döntésnek tűnt, egyrészt mert édesapja már jó ideje ott élt, másrészt mert a nagyváros forgatagában nagyobb reménye lehetett elvegyülni és elkerülni a rendőrök figyelmét. 34 HU-MNL-JNSzML-XXXV.64. (Mikrofilmek. I/K/2. Kácsor Ferenc. Kácsor Ferenc beszámolója munkásmozgalmi tevékenységéről. 1971. október 20.) 35 HU-MNL-JNSzML-XXIII.4.a.-150/1951 (Elnöki bizalmas iratok, Kácsor Ferenc önéletrajza, é. n.) 36 Püski 2006, 81.; Bővebben lásd: Bassa et al. 1976, 33-34. 37 Ránki 1984a, 616.; Peyer Károlyra vonatkozóan lásd: Izsák 2010, 394-399. 38 HU-MNL-JNSzML-XXXV.64. (Mikrofilmek. I/K/2. Kácsor Ferenc. Régi munkásmozgalmi elvtársak kérdőíve. 1958. január 31.) 39 Uo. (Kácsor Ferenc beszámolója munkásmozgalmi tevékenységéről. 1971. október 20.) 40 Uo. (Jelentés Gácsor (Kácsor) Ferenc kommunista irányú tevékenységéről. 1930. október 23.) Kácsor Budapesten a Metallo Karosszériagyárban helyezkedett el, ahol a munkások fizetésének javítása érdekében bérmozgalmat szervezett. Munkáltatói nem tolerálták ezt a tevékenységét és elbocsátották a gyárból, neve pedig felkerült a Gyáriparosok Országos Szövetségének feketelistájára. Két évig egyetlen vállalat sem volt hajlandó alkalmazni. 150
