Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 36. (Szolnok, 2022)

TANULMÁNYOK - MUCSI LÁSZLÓ: Mozgalmárból oktatási osztályvezető. Kácsor Ferenc élete és hivatali tevékenysége

Ezalatt szűkölködve élt és alkalmi munkákból tartotta fönn magát.41 1933-ban tudott ismét elhelyezkedni a Kispesti Textilgyárban, ezt követően ugyancsak Kispesten a Hofherr és Schrantz Gépgyár, valamint a porcelángyár munkása lett. A második világháború éveiben előbb Budafokon egy asztalosmesternél segédkezett, majd ismét a Hofherr és Schrantz Gépgyárban gyári munkásként dolgozott.42 41 Uo. (Kácsor Ferenc önéletrajza. 1964. január 13.) 42 Uo. (Kácsor Ferenc személyi lapja. 1968. október 9.) és HU-MNL-JNSzML-XXIII.19. (Személyzeti dossziék, 7189. Kácsor Ferenc törzslapja. 1966. november 2.) 43 HU-MNL-JNSzML-XXIII.4.a.-150/1951 (Elnöki bizalmas iratok. Kácsor Ferenc önéletrajza, é. n.) 44 Ránki 1984b, 1013-1014. 45 Kácsor 1951-es önéletrajzában a „finn-orosz háború alatt tett úgynevezett Peyer-féle nyilatkozatban" jelölte meg a kilépés okát, ami érthető, hiszen a deklarációt kibocsátó Szakszervezeti Tanács főtitkára Peyer Károly volt. 1971-es visszaemlékezésében is az 1940-es „Peyer-féle hűségnyilatkozattal" indokolta kilépését. HU-MNL­­JNSzML-XXIII.4.a.-150/1951 (Elnöki bizalmas iratok, Kácsor Ferenc önéletrajza, é. n.) és HU-MNL-JNSzML­­XXXV.64. (Mikrofilmek. I/K/2. Kácsor Ferenc. Kácsor Ferenc beszámolója munkásmozgalmi tevékenységéről. 1971. október 20.) 1968-as önéletrajza szerint már 1939-ben egy budafoki kommunista pártsejtben tevékeny­kedett. Kácsor ekkor Budafokon dolgozott asztalossegédként. 46 Kácsor 1968-ban írt önéletrajzában azt állította, hogy már 1939-ben tagja lett a budafoki pártsejtnek, ami némi ellentmondásban van az előző jegyzetben hivatkozott forrásokkal. HU-MNL-JNSzML-XXXV.64. (Mikrofilmek. I/K/2. Kácsor Ferenc. Kácsor Ferenc önéletrajza. 1968. október 9.) 47 Bassa et al. 1976, 375. 48 Izsák 2002, 266. 49 HU-MNL-JNSzML-XXIII.4.a.-150/1951 (Elnöki bizalmas iratok, Kácsor Ferenc önéletrajza, é. n.) 1936-ban Budapesten újfent csatlakozott a Szociáldemokrata Párthoz. 1939-1940 for­dulóján azonban ismét elégedetlen lett a pártvezetéssel.43 1939 végén az SZDP és a Teleki­kormány közeledni kezdett egymáshoz. Teleki a háború kitörése és az erősödő szélsőjobboldali nyomás miatt „politikai fegyverszünetet" kért a szociáldemokratáktól, akik a kivárás taktikáját alkalmazva teljesítették kérését. Ez a politika azonban egyes ve­zetők esetében éles szovjet- és kommunistaellenes propagandával párosult. Az SZDP ve­zetősége a szovjet-finn háború kitörésekor körlevélben fordult a párttagsághoz, melyben elítélték a Szovjetunió akcióját, majd 1940 januárjában a Szakszervezeti Tanács az SZDP vezetőségével egyetértésben Teleki politikáját támogató elvi nyilatkozatot adott ki. A dek­laráció heves ellenállást váltott ki a szervezett dolgozók körében.44 Kácsor Ferenc is ennek hatására hagyta ott 1940-ben, immár másodszor a szociáldemokratákat.45 Kiábrándultsá­gában a kommunistáknál keresett új lehetőséget és az illegális Kommunisták Magyaror­szági Pártja (KMP) budafoki sejtjének tagja lett.46 Közben változások következtek be a Szociáldemokrata Pártban. 1941 őszétől Szakasits Árpád vezetésével kapcsolat épült ki a KMP és az SZDP balszárnya között, amely egy háborúellenes, függetlenségi politika je­gyében történő együttműködést jelentett. 1942-ben azonban a kormány olyan nyomást he­lyezett az SZDP-re, hogy a Szakasits vezette balszárny háttérbe szorult a párton belül.47 Az 1942 decemberében tartott „néma pártgyűlés"-ként emlegetett kongresszuson Szeder Ferenc főtitkár elhatárolta a szociáldemokratákat az illegális kommunistáktól.48 Érdekes, hogy Kácsor ezt követően, 1943 márciusában ismét csatlakozott régi pártjához.49 1943 nya­rán a szociáldemokraták már a kisgazdákhoz közeledtek annak érdekében, hogy egyesült erővel az addiginál határozottabb politikát folytathassanak a háborúból való kiválás és a németekkel való szakítás érdekében.50 Kácsor ekkor vállalt első ízben kultúrmunkát, az 151

Next

/
Oldalképek
Tartalom