Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 36. (Szolnok, 2022)
TANULMÁNYOK - SULÁK PÉTER SÁNDOR: „Az Úr adta, a nép elvette.” Betekintés a földreform egyháztörténeti vonatkozásaiba Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében (1945–1948)
vénytelen módon osztották ki, s a kárt szenvedő felek élethivatása a gazdálkodás - az egykori tulajdonost az ingatlan valós becsértékének megfelelő pénzbeli kártalanítás illeti meg. A Falussyné tulajdonát képező 13 kh 800 nöl területű ingatlant ugyanakkor nem tekintették kiosztott birtoknak, mivel a mezőtúri UFOSZ és a Nemzeti Bizottság a Megyei Földhivatalhoz beküldött 1948. május 21-i igazolásából, Mezőtúr város polgármesterének hatósági bizonyítványából, valamint B. Tóth Sándor, Csató Mihály, Kun János és Szőke András tanúk69 vallomásaiból, s végül az MFT irataiból az derült ki, hogy az ominózus földbirtokot a megjelölt időpont előtt ténylegesen nem osztották fel. Nem volt sehol igazolva, hogy név szerint juttatott újgazdaként bárki erre a földre lett volna kijelölve - ellentétben a férjével közösen birtokolt és ténylegesen felosztott ingatlanaival. Csató Mihály újgazda az MFT előtt már 1946 augusztusában azt vallotta, hogy Falussyné földjét juttatásként amúgy sem fogadta volna el, mert 60 hold saját bérleti ingatlana épp elég munkát adott neki. Falussyné saját birtokát Szőke András mezőtúri lakossal műveltette meg, nem beszélve arról, hogy a közadót és a beszolgáltatási kötelezettségeket is végig Falussyné fizette.70 69 Mezőtúri földművesek, akik földet vásároltak a Falussy családtól. 70 Uo. 30/11066/1948. 7Tttps://library.hungaricana.hu/hu/view/Gyaszjelentesek_DebreceniRefKollNagykonyvtara_FA_FERENCZ/2.pg =51&layout=5 (Hozzáférés: 2021. 08. 11.) 72 A marxizmus valóságértelmezése szerint a társadalom mozgásának és változásainak dinamizmusa a gazdasági folyamatokon alapul, ezek a folyamatok alakítják ki magát a történelmet. Eszerint mindig a gazdasági alapon nyugszik a politikai felépítmény, ugyanakkor a történelem tanulsága szerint ez utóbbi mindig lassabban változik, s az új alap kifejlődésének érdekében elengedhetetlenül szükséges az avíttá vált társadalmi rend megdöntése. E rendnek része a vallás is, s elsősorban annak intézményesített politikai bázisa, az egyház. Eszerint a vallás a társadalmi tudat terméke; egy olyan társadalomnak és gazdasági rendnek az alkotása, melyben az Hosszú, évekig tartó jogi küzdelem után sikerült tehát elérnie a családnak, hogy a teljes földelkobzásról szóló határozatot csereterület-juttatás fejében történő ingatlan-megváltásra, majd pénzbeli kártalanítással történő megváltásra módosítsák. Arról nincs adat, hogy az elvett birtok kataszteri jövedelmével arányos anyagi kompenzációt valaha is megkapták volna, de legalább Falussyné Burgyán Margit magánbirtoka megmaradt a korábbi 97 hold összterületű ingatlanból. Am a család nem sokáig élvezhette a nyugalmat. Egy korabeli gyászjelentés tanúsága szerint ugyanis Falussy Gusztáv mezőtúr-belvárosi református lelkész 1948. augusztus 2-án, 33 év lelkipásztori szolgálat után, 58 évesen szívelégtelenségben elhunyt.71 Némi óvatossággal megkockáztatható a kijelentés, hogy a frontátvonulás nyomán lezajlott földosztás hosszútávon és közvetett módon ugyan, de nemcsak anyagi áldozatokat követelt. Szinopszis a földosztás regionális szintű egyháztörténeti vetületeinek kutatási lehetőségeiről Általános megállapítás, hogy az 1945-ös földosztás az ország birtokviszonyainak átrendezésén túl a Magyar Kommunista Párt szovjet asszisztenciával végrehajtott, ideológiai premisszákból kiinduló - ezáltal egy adott régió lokális sajátosságait kevéssé szem előtt tartó - politikai térfoglalásának elsődleges eszköze volt.72 Ugyanakkor a politikai hatalmat 138
