Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 36. (Szolnok, 2022)
TANULMÁNYOK - SULÁK PÉTER SÁNDOR: „Az Úr adta, a nép elvette.” Betekintés a földreform egyháztörténeti vonatkozásaiba Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében (1945–1948)
Az egyházi birtokok felosztásának és földigényléseik meghiúsításának jellegzetes típusai a, Igénybevétel „megváltás” útján - az ellehetetlenített kegyúri birtok híján nincs alap a plébániai földek terheinek átvállalására - Besenyszög A Központi Járás területén elhelyezkedő község birtoktagozódása alapján is kijelenthető, hogy a térségben jelentős érdekeltségekkel bírt az egyház. A Szatmári Székeskáptalant 1804. március 23-án még I. Ferenc király alapította a szatmári püspökséggel egyidejűleg hat stallummal. Ez az egri érsekség birtokaiból kihasítva javadalomként az akkor még Heves vármegyéhez tartozó Besenyszög és Tiszapüspöki birtokokat, valamint Tiszaszeg majorságot jelentette.24 24 www.lexikon.katolikus.hu/S/szatmári%20székeskáptalan.html (Hozzáférés: 2021. szeptembe 10.); Besenyszög felekezeti megoszlása (1935): Lakosságszám 5569 fő. Ebből 5279 rk., 228 ref., 51 gk., 31 izr., 16 evan. Mezőgazdaságilag hasznosítható terület: 32.000 kh. Művelési ágak szerint ebből 24.625 hold szántó, 1322 hold rét, 39 hold szőlő, 4223 hold legelő, 140 hold erdő, 1688 hold nádas és 55 hold kert. A községnek összesen két 1000 hold feletti nagybirtokosa volt, középbirtokok száma 14, törpebirtokok kiterjedése 10-15 hold között. Lásd: Scheftsik 1935, 377. 25 A fent említett, mezőgazdaságilag hasznosítható földterületből a községi birtokösszeírási ív adatai szerint a káptalannak 7327 kh 679 négyszögöl (nöl), a helyi római katolikus egyházközségnek pedig 261 kh 1321 nöl mezőgazdaságilag hasznosítható ingatlana volt. Lásd: HU-MNL-JNSzML-XVII.506. (Községi összesítők. Besenyszög, 1945.1. doboz) 26 HU-MNL-JNSzML-XVII.503.-3/36/1945.06.28. (Besenyszög 1. doboz) A földosztás az itteni káptalani birtokokat teljes egészében igénybe vette.25 Mivel a szovjet és román erők 1944. október végére visszafoglalták a második bécsi döntés során Magyarországhoz csatolt összes észak-erdélyi területet, így a Szatmárnémetin székelő, kegyúri joghatóságot gyakorló káptalan az országhatáron kívülre került - ezáltal az általa sérelmezett birtokügyek jogi kiigazítására nemigen volt lehetősége. A Szatmári Székeskáptalan besenyszögi uradalmi jószágfelügyelőjének a meghagyandó 100 kh terület kijelölésére vonatkozó kérelme több szempontból is akadályokba ütközött. A Megyei Földbirtokrendező Tanácshoz (MFT) küldött 1945. június 28-i földigénylő bizottsági jelentésekből ugyanis az derül ki, hogy mind a Scheftsik-féle, mind a szászberek! rizstelepet Besenyszög községnek juttatta a községi földigénylő bizottság, mely döntést a szomszédos Tiszapüspöki földigénylő bizottsága sérelmezte. Kijelentették, hogy a káptalan által kért mindkét birtokrész az ő rendelkezésük alá tartozik, miután a homorszögi tanya 65 holdas területét a megyei tanács Tiszapüspökinek juttatta a két település határában lévő Nagyszög-sziget ellenében. A Tiszapüspöki földigénylő bizottság a 65 kh birtokrészt az ottani kastéllyal együtt - melyet iskolává akartak átalakítani - csak akkor adnák a káptalannak, ha cserébe Besenyszögtől más szomszédos területet kapnának.26 Csakhogy a felosztott helyi káptalani birtok kapacitásai végesek voltak. Az egykori káptalan besenyszög-homorszögpusztai bérlőinek 1945. szeptember 4-én kelt panaszlevele tanúsága szerint az ottani földek olyan rossz minőségű, szikes földek voltak, hogy ott 15 hold területből egy nagyobb család megélhetése sem biztosítható. A földigénylő bizottság ígéretet tett arra, hogy „ha majd egyszer lehetőség lesz" 15 kh feletti mennyiség juttatására, valamennyi igénylőt elhelyezik. Közben a szolnoki református gyülekezet és az Evangélikus Misszió 123
