Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 36. (Szolnok, 2022)
TANULMÁNYOK - SULÁK PÉTER SÁNDOR: „Az Úr adta, a nép elvette.” Betekintés a földreform egyháztörténeti vonatkozásaiba Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében (1945–1948)
zöme a Tiszai Alsó-, Közép- és Felsőjárásban koncentrálódott. Általában a birtokok javarésze 20-80 kh között lévő, családi kis- és középbirtok volt, a 200 holdas birtoktest ritkaságnak számított. A Tisza mentén már több volt az akár 1000 kh fölötti nagybirtok is. (1. táblázat) 1. táblázat: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye birtokmegoszlása 1930-ban22 Birtoknagyság Birtokszám Terület 0-100 hold között 1.237 84.028 kh 100-200 hold között 485 66.519 kh 200-300 hold között 161 38.987 kh 300-500 hold között 130 48.386 kh 500-1000 hold között 86 61.192 kh 1000-2000 hold között 25 36.421 kh 2000-5000 hold között 19 56.638 kh 5000-10000 hold között 4 26.949 kh 10000-20000 hold között 3 36.295 kh Összesen: 2.150 455.415 kh A vizsgált települések, Besenyszög és Mezőtúr, a Központi Járás, illetve a tiszántúli régió területein helyezkednek el. A földosztás regionális szintű végrehajtásának egyházi javadalmi földeket és egyházi személyek magánbirtokait is érintő rendelkezéseivel kapcsolatban a következő szignifikáns szempontok vezéreltek a kiválasztás során: a kedvező forrásadottságokon túl az eltérő fekvésű, birtokmegoszlású, társadalmi és felekezeti rétegződésű településeken a vizsgált időszakban már volt kiépült pártszervezet. Ezen túlmenően a földreformmal kapcsolatos egyházi ügyek típusai valamelyest tükrözzék a vizsgált térség politikai klímájának sajátosságait,23 illetve azokat a megörökölt gazdaságiszociális feszültségeket, melyek az MKP „üzemanyagául" és tömegbázisának kiépítéséül szolgálhattak. 21 Ungor 1971,58.; Országos viszonylatban a mezőgazdaságilag hasznosítható területek 34,6%-át érintette a földreformrendelet, Szolnok megyében ennek 28,4%-át. A földbirtokszerkezet struktúrájából és a jász identitás alapját a 13. század óta meghatározó katolicizmusból eredően a tiszántúli vármegyékkel összevetve - Szatmár-Bereg vármegyét leszámítva - a fentiek miatt a legválságosabb terület az alföldi régióban Jász-Nagykun- Szolnok vármegye volt. Ezek a tényezők önmagukban hordozták a végrehajtás során tanúsított túlkapások lehetőségét. 22 Scheftsik 1935, 240. 23 Jász-Nagykun-Szolnok vármegye „koalíciós időszakára" vonatkozó politikai viszonyairól bővebben lásd: Csönge 2011 122
