Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 35. (Szolnok, 2021)

TANULMÁNYOK - VINCZE JÁNOS FARKAS: Szovjet katonai kilakoltatások Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében Jászladány példáján keresztül

politikai osztály Öcsödön.29 Nagy Imréné pedig a Rákóczi utcai Szutor-féle házban tudni vélte Zsukov marsall! is.30 Zsukov és Malinovszkij marsallok tiszaföldvári felbukkanása megjelent az ószőlői iskolások 1985-ös ünnepségében is.31 Busi Gyula 1995-ben szintén át­vette a Malinovszkij-Zsukov teóriát.32 Bakodi Lajos szerint viszont Tiszaföldvárt csak meg­tévesztés céljából lakoltatták ki. Úgy vélte, hogy Malinovszkij marsall valójában Cibakházán tartózkodott. A marsall elbeszélésére hivatkozva említi, hogy a parancsnokság irodája a plébánián, a marsall pedig a Marton-féle házban lakott.33 Bagi Gábor és Szurmay Zoltán azonban felvetik ennek bizonytalanságát is.34 29 GY. FEKETE István: Hadműveletek Tiszaföldvár térségében 1944 őszén. In: Tiszavilág I. MEZŐ Szilveszter - TÚRI Zoltán (szerk.): Tiszaföldvár, 2006. 87-88. p. 30 TFMA 243-72. - Varga Lajosné: Az új élet kapujában. In: Tiszaföldvár fejlődése. 3. p. 31 TFMA 482-85 - Tiszaföldvár 40 éves felszabadulásának emlékére az ószőlői iskola 8. osztályának műsora. 3. P-32 TFMA 0614-1995. - Busi Gyula: Az MKP és az SZDP működése Tiszaföldváron 1945 és 1948 között. 4-5. p. 33 TFMA 0244-1972. - Bakodi Lajos: Cibakháza története 1945-1970-ig. 13. p. 34 BAGI Gábor - SZURMAY Zoltán: Cibakháza. Budapest, 2001. 78. p. 35 NAGY Töhötöm: Az arcvonalon való átszökés naplója. (1944. november-december). Budapest, 2016. 27-34. P-36 NAGY Töhötöm: Napló. 1945-46 kapcsolódó dokumentumokkal. Budapest, 2019. 233-234. p. 37 MNL JNSzML V. 640. Tiszaföldvár közigazgatási iratai. 55/1945. 38 MNL JNSzML XV. 3. Politikai és jóvátétel! iratok gyűjteménye. Tiszai alsó járás főjegyzőjének iratai. 36/1945. 39 TFMA 243-72. - Varga Lajosné: Az új élet kapujában. In: Tiszaföldvár fejlődése. 3. p. 40 TFMA 0650-1996 - A Hadtörténelmi Intézet és Múzeum levele Malinovszkij főhadiszállásáról. 1. p. Valóban itt lett volna Malinovszkij főhadiszállása? 1944. december 3-án a településre érkezett Nagy Töhötöm jezsuita szerzetes, aki a fronton való átszökést követően a mar­­sallal akart találkozni, azonban a KALOT-ról készült beszámolóit egy főhadnagynak tudta csak átnyújtani, a marsallal személyesen nem került kapcsolatba. A szerzetest a helyi pa­rancsnokság propaganda-osztálya tartotta fogva.35 December 27-én a propaganda-osztály megváltoztatta a főhadiszállását, amelyet Nagy Töhötöm és Ugrin József keresztény de­mokrata politikus is követett.36 A településen csendőrségi katonai parancsnokság is állomásozott.37 Ezt alátámasztja Sipos Gyula kérelme is, miszerint 1944. október 20-tól lakásában „rendfenntartó orosz ható­ság" lakott, s még 1945. február 7-én is ott tartózkodtak.38 Ennek tényét erősíti meg Varga Lajosné írása is, aki ezt azzal az információval egészíti ki, hogy a parancsnokság gazdasági vezetősége a Petyus-féle házban tartózkodott.39 A fenti találgatásoknak tett pontot a végére 1996-ban Tóth Sándor alezredesnek, a Had­történelmi Intézet és Múzeum osztályvezetőjének levele Pete István részére, amelyben ki­fejtette: a település megerősítésének oka, hogy a front hadtápbázisa volt, és a frontparancsnokság politikai osztálya Földváron volt.40 Mindez kiválóan tükrözi a szovjet hadsereg szervezeti felépítését. 78

Next

/
Oldalképek
Tartalom