Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 35. (Szolnok, 2021)
TANULMÁNYOK - VINCZE JÁNOS FARKAS: Szovjet katonai kilakoltatások Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében Jászladány példáján keresztül
Tiszainoka A román és szovjet csapatok október 11-én szállták meg Tiszainokát, azonban a harcok tovább dúltak és csak október végén jutottak távolabb a szovjetek.41 Október 17-én pontonhíd építésébe kezdtek, amelyet a túlparton tartózkodó német-magyar egységek igyekeztek megakadályozni.42 Heves tüzérségi párbaj alakult ki október 9. és 17. között.43 Tiszainoka és Kürt kilakoltatása az átkelést megelőző átcsoportosítások befejezése után történt.44 Október 22-én a megerősödő tűzpárbaj miatt elrendelték a község két órán belüli kilakoltatását. A lakosság az 5-6 km-re levő szőlőkben talált menedéket és szinte semmit sem vihetett magával. A településen csak Szokody Gyula lelkipásztor maradt családjával.45 Végül október 24-én Tiszakürtnél és Tiszainokánál keltek át a szovjet-román csapatok a Tiszán.46 41 BOTKA János (szerk.): Adatok Szolnok megye történetéből. II. kötet. Szolnok, 1989. 452. p. 42 SZABADI I. 2016. 89. p. 43 UNGOR T. 1971.17. p. 44 Szolnok Megyei Néplap, 1969. október 22. 8. p. 45 SZABADI I. 2016. 89. p. 46 UNGOR T. 1971.19. p. 47 SZABADI I. 2016. 89. p. 48 Szolnok Megyei Néplap, 1969. október 22. 8. p. 49 MNL JNSzML V. 644. Tiszainoka nagyközség közigazgatási iratai. 39/1945. 50 SZABADI I. 2016. 89. p. 51 MNL JNSzML V. 644. Tiszainoka nagyközség közigazgatási iratai. Bizalmas iratok. 12/1945. A lakosság november 5-étől kezdhetett visszatérni, de a településen semmit sem találtak. Szokody és felesége 1945-ben elment a községből, s az őt követő Török László református lelkész így számolt be az állapotokról: „A lakásokat szinte kivétel nélkül feldúlták és kifosztották. Gabona, lábas jószág és baromfi nem maradt az egész faluban. A lakások berendezése, edényzet egyrészt felf ütve, másrészt összetörve. A ruhaneműk, fehér és ágyneműk vagy teljesen hiányoztak, vagy pedig széttépve vagy összemocskolva, használhatatlanná téve hevertek szanaszét a házak környékén. Ez az egész kisfalu, mely a múltban ha nem is túlságos bőségben, de békés megelégedettségben élt, szinte teljesen tönkre ment, koldussá vált."47 A kilakoltatás alatt - és feltehetően a kezdeti időszakban utána is - Öcsödre és Kunszentmártonra járt a lakosság élelemért.48 Ezt támasztja alá Csikós József jegyző február 13-ai jelentése, amely szerint „a lakosság úgy a sertés, mint a marhaállományból, de még a baromfiakból is annyira kipusztult, hogy ezekből behozatalra vagyunk kényszerülve."49 A tojás, csirke vagy malac behozatal sokszor nem a szomszédos településekről, hanem akár 50- 60 km-ről történt.50 A kilakoltatás és a harcok alatt elpusztult és eltűnt javakról a jegyző tett jelentést. Odaveszett 118 szarvasmarha, 675 sertés, 350 juh, 170 ló és 16.200 baromfi. 1.500 q gabona, 1.100 q árpa, 300 q kukorica, 50 q korpa, 23.000 q szálastakarmány, 2 q cukor, 150 q olajos mag, 6.000 tojás. A megszállók továbbá kivágtak 70 gyümölcsfát is.51 Mindamellett tudatta, hogy „Tiszainoka község mai helyzetállapota a lehető legrosszabb." Február elején nem volt a községben gyufa, élesztő, só, cukor és petróleum. A kereskedők beszerezni, a lakosság pedig a magas árak miatt megvásárolni nem tudta ezeket a cikkeket. 79
