Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 35. (Szolnok, 2021)
ADATTÁR - SZIKSZAI MIHÁLY : Előtanulmány Szolnok város közlekedéstörténeti emlékeihez
A favázas csarnokok már a vasútépítés kezdeti szakaszában kialakultak, amikor csak néhány vágányt kellett lefedni. A felvételi épülettől különálló és oldalt nyitott csarnokot általában 1-3 vágány fölé építették. Nagyobbrészt tiszta favázszerkezettel készültek, többnyire egyszerű megoldással. Az 1840-es években Kasselben épült az első háromvágányos vonatfogadó facsarnok.29 A szolnoki állomásnál szintén elkülönül a felvételi épület és a vonatfogadó csarnok. Elhelyezésük párhuzamos egymás mellett. A szolnoki jellegzetessége, hogy keskeny, nyaktagszerű folyosó kötötte össze a felvételi épülettel. Ilyen jellegű facsarnok állt a váci állomáson is. 29 KUBINSZKY Mihály: Adatok a vonatfogadó csarnokok történeti fejlődéséhez. In: Közlekedéstudományi Szemle, 1960. 5. sz. 30 VADAS F. 1992. 44-47. p. 31 FENYVESINÉ Góhér Anna - HERKÓ Sándorné: A szolnoki Járműjavító könyvtárának története. Szolnok, 1979. 7-12. p. 32 MNL JNSzML XV. 7. KL ir. 68/1893. 33 FENYVESINÉ G. A. - HERKÓ S. 1979.16. p. A szolnoki facsarnok egyidős volt az indóházzal, hiszen az ebédhez a csarnokot rendezték be. Azt viszont nem lehet pontosan tudni, meddig állt fenn. Valószínű, hogy 1857 után bontották le, amikor a személy forgalom megszűnésével elvesztette funkcióját. Az Illustrierte Zeitungban megjelent metszet szerint a csarnok hatalmas nyeregtetőjét sűrűn elhelyezett faoszlopok tartották. Az oromzatot a tető magasságában fűrészfogas deszkázat borította. A csarnok alatt 3 pár vágány vezetett. A tartóoszlopok kiképzése és díszítése hasonló lehetett a váci facsarnoknál alkalmazottakéhoz. A faraktár díszes, klasszicista stílusú, s ugyancsak a műemlék együttes része. Nem lehet egyidős a többi épülettel, valószínűleg a vasút megnyitását követő évben készült el. Az egykori víztöltő állomás az ún. vizktáz - a vágányok közötti emeletes épület - szintén a műemlék-együttes része. Stílusa alapján az 1850-es években épülhetett.30 Az állomás falai között a múlt század közepén a reformkor jeles személyei is megfordultak, olyan emberek, akik az egész ország történelmében meghatározó szerepet játszottak. Az emlékezetes megnyitó napján a népes vendégsereggel megjelent István és József főherceg, Széchenyi István, Kossuth Lajos, Jókai Mór. Kossuth Lajos még két alkalommal, 1848. szeptember 26-án (alföldi toborzó útja alkalmával) és 1849. január 1-én járt az állomás épületében. Nagy költőnk, Arany János 1855. augusztus 20-án Nagykőrösről Tiszakeszire utazása közben fordult meg a szolnoki Indóházban. 1876. október 1-jén a szolnoki MÁV műhely dolgozóinak az akkor már teherpályaudvarként funkcionáló ószolnoki állomás épületében olvasószobát alakítottak ki. Ez foglalta el a földszint egy részét: a négy helyiségből az egyik olvasóterem volt, a másik társalgó, míg két kisebben kapott helyet a könyvtár. Utóbbi állománya évről-évre gyarapodott, s a helyiség szűknek bizonyult, ezért 1883-ban a közfal kibontásával egy nagytermet alakítottak ki.31 A régi indóház épületében tartotta próbáit az 1892-ben alakult Vasúti Dalkör és a vasutas zenekar is.32 1896-ban a MÁV-műhely kulturális egyesületei Millenium Önképző-, Dal- és Zeneegylet néven egyesültek.33 Az új egyesület, amelynek nevébe az „Olvasószoba" is beolvadt, még ugyanebben az évben átköltözött az üzem új épületébe, amelyet a szolnokiak Millenniumnak neveznek. Az 1920-as évek közepén az olvasószoba 201
