Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 35. (Szolnok, 2021)
TANULMÁNYOK - MUCSI LÁSZLÓ: Tanügyi vezetők a politika útvesztőjében. Karriertörténetek Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében a második világháború után
Bizottsága lett, élén a tanügyi főigazgatóval. Az országot 8, Horvátországgal együtt 9 tankerületre osztották, élükre pedig szintén főigazgatókat neveztek ki, akik kapcsolatot tartottak az iskolaigazgatókkal, felügyelték a tanítók munkáját és őrködtek az intézmények gazdálkodása felett. Őket a királyi iskolafelügyelők segítették, akik rendszeresen látogatták és ellenőrizték egy-egy tankerület anyanyelvi (alsó szintű) iskoláit.8 A Jászkun Kerület, valamint Heves- és Külső Szolnok vármegye területe a kassai, a budai és a nagyváradi tankerületek hatáskörébe tartozott. I. Ferenc konzervatív politikájának köszönhetően 1831- ben a királyi iskolafelügyelők munkáját a területileg illetékes esperesek vették át.9 MEN Elemér (szerk.): Hagyomány és korszerűség. Oktatáspolitika a 19-20. századi Magyarországon. Budapest, 2002. 71-86. p. 8 Ratio Educationis. Az 1777-i és 1806-i kiadás magyar nyelvű fordítása. Fordította, jegyzetekkel és mutatókkal ellátta: MÉSZÁROS István. Budapest, 1981.26-29. p. Az iskolafelügyelők Jászkun Kerületben végzett munkájára bővebben lásd: MUCSI László: Kunszentmárton oktatástörténete a 18. században. In: BARNA Gábor (szerk.): Egy jász település a Nagykunságban. Kunszentmárton a 18. században. [Vallástörténeti és néprajzi tanulmányok 17.] Kunszentmárton, 2019. 478-503. p. 9 SOOS Imre: Mezővárosi normaiskolák az egri egyházmegyében 1779-től 1845-ig. [Tanulmányok Heves megye történetéből 11.] Eger, 1992. 41-43. p. 10 MÉSZÁROS István: A magyar nevelés- és iskolatörténet kronológiája 996-1996. Budapest, 1996.43. p. 11 Uo. 46. p. 12 Uo. 52. p. 13 1868. évi XXXVIII. törvénycikk a népiskolai közoktatás tárgyában. In: DR. MÁRKUS Dezső (szerk.): Magyar Törvénytár. 1836-1868. évi törvényczikkek. Budapest, 1896.449-469. p. Online elérhető: https://net.jogtar.hu/ ezer-ev-torveny?docid=86800038.TV (Utolsó megtekintés: 2020. szeptember 13.) 14 MÉSZÁROS 1.1996. 54. p. 15 1876. évi XXVIII. törvénycikk a népiskolai hatóságokról. In: DR. MÁRKUS Dezső (szerk.): Magyar Törvénytár. 1875-1876. évi törvényczikkek. Budapest 1896. 464-473. p. Online elérhető: https://net.jogtar.hu/ezer-evtorveny?docid=87600028.TV (Utolsó megtekintés: 2020. szeptember 13.) 1848. április 7-én az uralkodó kinevezte az első magyar kormányt, melynek vallás- és közoktatásügyi minisztere Eötvös József lett. Ezzel megszűnt a Helytartótanács Tanügyi Hivatala, a hazai tanügyigazgatás csúcsszerve a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (a továbbiakban VKM) lett. Tevékenységét azonban nem sokáig fejthette ki, a szabadságharc leverésével ugyanis a minisztérium is megszűnt.10 1849 őszén az országot 5 katonaipolgári kerületre osztották, ahol a kerületek tanügyi osztályai látták el a területükön lévő iskolák kontrollját.11 1860-ban újra megszervezték a Helytartótanácsot és annak Tanügyi Hivatalát, valamint a korábbi tankerületek is újjáéledtek.12 1867. február 12-én ismét vallás- és közoktatásügyi miniszterré nevezték ki Eötvös Józsefet, a hazai oktatásügy irányítását újfent a VKM vette át. Eötvös munkájának köszönhetően a következő évben az országgyűlés elfogadta az 1868. évi XXXVIII. törvényt, amely a különböző népoktatási tanintézetek állami felügyeletét a tanfelügyelők hatáskörébe utalta.13 Egy-egy vármegyéből népoktatási tankerületek alakultak, élükön pedig a tanfelügyelők és a tankerületi iskolai tanácsok álltak. Hatáskörük minden népoktatási tanintézetre kiterjedt. Mellettük a korábbi tankerületeket is újjászervezték, szám szerint 8-at, amelyek a középiskolákat vigyázták.14 A tanfelügyelők feladatkörét az 1876. évi XXVIII. törvénycikk szabályozta részletesen.15 Az ugyanebben az évben létrejövő Jász-Nagykun-Szolnok vármegye tanügy igazgatási 95
