Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 35. (Szolnok, 2021)
TANULMÁNYOK - MUCSI LÁSZLÓ: Tanügyi vezetők a politika útvesztőjében. Karriertörténetek Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében a második világháború után
rendszere is e törvény rendelkezései szerint alakult ki. A megye területével megegyező tankerület élén a közigazgatási bizottság és a tanfelügyelő állt. A tanfelügyelő feladatai közé tartozott minden (állami, községi, hitfelekezeti, társulati és magán) alsó- és felső népoktatási tanintézet látogatása és annak ellenőrzése, hogy az iskolák a népoktatási törvényeknek megfelelően működnek-e. Amennyiben hiányosságokat tapasztalt, jelentést küldött a közoktatásügyi miniszternek. A tanfelügyelők mellett továbbra is fennálltak a középszintű iskolákat irányító és több vármegye területét felölelő tankerületek. Számuk 1920-ban a területvesztések következményeként 5-re csökkent.16 16 NAGY Sándor (főszerk.): Pedagógiai Lexikon. 4. kötet. Budapest, 1979.259. p. A sokáig bizonytalan státuszú, az alsó és középszintű oktatás határán elhelyezkedő polgári iskolák számára 1930-ban saját igazgatási szervezetet hoztak létre. Az országot 4 polgári iskolai tankerületre osztották, de ebből a gyakorlatban csak két főigazgatóság kezdte meg működését 1931. március 1-én Budapest és Szeged központtal. Az 1935. évi VI. törvénycikk életbe lépése után ezek megszűntek, a polgári iskolák pedig a tankerületi királyi főigazgatók irányítása alá kerültek. DR. SIMON Gyula: A polgári iskola és a polgári iskolai tanárképzés története. Budapest, 1979. 70-78. p. 17 1935. évi VI. törvénycikk a közoktatásügyi igazgatásról. In: 1935. évi Országos Törvénytár. (Corpus Juris.) Bu dapest, 1935.81-84. p. Online elérhető: https://net.jogtar.hu/ezer-ev-torveny?docid=93500006.TV (Utolsó megtekintés: 2020. szeptember 16.) 1935-ben a magyar országgyűlés a témánkat már közvetlenül is érintő jogszabályt alkotott. A közoktatásügyi igazgatásról szóló 1935. évi VI. törvénycikk számos tekintetben változtatott a korábbi rendszeren.17 Az ország területét 8 tankerületre osztotta. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye a debreceni tankerülethez került. Vezetője a tankerületi királyi főigazgató lett, aki közvetlenül a vallás- és közoktatásügyi miniszternek volt alárendelve, s fennhatósága nem csak a középiskolákra és a középfokú tanintézetekre, hanem a népiskolákra és az óvodákra is kiterjedt. A tankerületen belül egy-egy vármegye népoktatási kerületet alkotott, melynek élén a királyi tanfelügyelő állt, aki a vármegye közigazgatási bizottságának tagja és tanügyi előadója volt. Tevékenységi körébe főleg a népoktatási intézmények irányítása tartozott. Azokban az ügyekben, melyekben elsőfokon az óvodai felügyelőbizottságok, az iskolaszékek, az állami népiskolai gondnokságok vagy a tanonciskolái felügyelőbizottságok jártak el, fellebbvitel esetén másod- és végsőfokon a királyi tanfelügyelő határozott. Voltak azonban olyan ügyek, amelyekben első fokon a királyi tanfelügyelő intézkedett. Ő döntött a kisdedóvodák, a népiskolák és az általános irányú tanonciskolák tanulmányi ügyeiben. Ezek fellebbviteli fóruma a tankerületi királyi főigazgató lett. A középiskolák és a középfokú iskolák esetében bizonyos kérdésekben első fokon, más esetekben fellebbviteli fórumként másod- és végsőfokon a tankerületi királyi főigazgató járt el. Az egyházi hatóságok alatt álló iskolák felett a kultuszminiszter szintén a tankerületi főigazgatón és a tanfelügyelőn keresztül gyakorolta az állami főfelügyeletet. Ezektől az iskoláktól statisztikai adatokat és jelentéseket kérhettek, valamint személyesen vagy hivatali személyzetük útján bármikor meglátogathatták őket és ellenőrizhették az ott folyó munkát. Amennyiben hiányosságot vagy szabálytalanságot észleltek, akkor annak korrigálására először az igazgatót szólították fel, majd az adott intézmény fenntartóját, vagy annak hatóságát keresték meg. Ha ez sem járt eredménnyel, közvetlenül a miniszternek írtak jelentést. A vármegyei királyi tanfelügyelőnek rendszeres beszámolókat kellett írnia a vármegyei közigazgatási bizottságnak, melyekben referált a 96
