Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 35. (Szolnok, 2021)
TANULMÁNYOK - CSÖNGE ATTILA: Illegális kommunisták Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében
zötti független értelmiségi lét és a belső kritika lehetőségét egyaránt, hiszen az erkölcsiszakmai „részletkérdések" csak hátráltatták a harcos élcsapat győzelmét. Márpedig az „összesség", a „nép" képviseletében bármilyen eszköz, akár az erőszak alkalmazása is megengedett.196 196 Arra, hogy e szekértábor logika nem először és nem csak a baloldalon jelentkezett, álljon itt egy példa 1938-ból: „Még arra is gondolhatunk, hogy [...] a tettekrefelajzott jószándék itt ott, de elég sokfelé, [...] idegen érdeket szolgáló irányítók ügyes mesterkedésével tudtán és akaratán kívül mellékvágányra állíttatott, [...]A zűrzavaros zenebonát tehát el kell hallgattatni. És itt most nem szabad formulákat keresni, nem szabad kísérletezni. Ha szép szóval nem megy, alkalmas eszközöket kell elővenni, - de rendet és fegyelmet kell teremteni! Ezt kívánja, nem kívánja: követeli az állam érdeke, [...] és mindenjózan, hazáját szerető magyar, az élen a frontharcos szövetség fegyelmezett tömegeivel és a bajtársi szövetségekbe tömörült keményöklű magyar ifjúsággal.” Egy zászló, egy cél, egy vezér! In: Nemzeti Jövőnk, 1938. május 14.2. p 197 Ragó Antal nemzetgyűlési képviselő a Máv. műhelyben. Nehezen várja a vasúti munkásság a jó pénz megteremtését. In: Tiszavidék, 1946. július 7. 3. p.; A stílus ugyan egyszerűbb volt, de mondandójuk lényege, a magasztos célokra hivatkozás és az egységet megbontókkal szembeni erőszakkal fenyegetés, nem sokban különbözött Imrédy Béla programbeszédének ellentétes politikai előjelű összefoglalásától, aki 1939-ben „nemzeti egység"-be szólított mindenkit: „ami annyit jelent, hogy [...] együtt érezzen és egyet akarjon a magyar nép. Az új magyar társadalomnak nacionalista társadalomnak kell lenni, amelyet katonai szellem hat át. [...] alapja csak a keresztény erkölcs, keresztény összetartás lehet. Az az evangéliumi harcos szeretet, amely nem a kényelmes megbocsátást gyakorolja, de ha kell korbáccsal veri ki a kufárokat a nemzet templomából.” Imrédy beszéde. In: Nemzeti Jövőnk, 1939. január 11.1. p. 198 A nyelvi konstrukciók használatáról bővebben lásd: CSÖNGE A. 2020. 259-263. p. 199 A jogállamiság kudarcáról és a tömegakciókról bővebben lásd: Uo. 249-256. p. A kommunista párt többször is nyomatékosította, hogy a - hiperinfláció fokozta közellátási gondok miatt elégedetlen - munkásság indulatait akár eszközként is hajlandó felhasználni az útjában állók elsöprésére. A kiélezett politikai küzdelmet végig kísérő szólamok fenyegető légkörére számtalan olyan idézet volna felmutatható, mint például az MKP szolnoki MÁV műhelyi taggyűléséről írott egyik cikk néhány záró sora, ami igen explicit stílusban üzent a táboron kívül állóknak: „Ezek az acélkalapácsok nemcsak termelni tudnak, hanem harcos fegyverré is válhatnak a demokrácia védelmében. A szolnoki Máv. műhely kommunista munkássága híven őrt áll, védi a dolgozók és a nemzet igazi érdekeit, veszni fognak azok, akik a munkásság gyöngülésére és a demokrácia romlására spekuláltak, lesújt rájuk végre az építő, harcos ököl."197 A hatalomért folyó harcot tehát az „ellenzéket" „ellenséggé" változtató, kirekesztő fogalmazásmóddal, tudatos politikai nyelvhasználattal is vívták.198 E szavaknak azok a fizikai erőszakkal fenyegető, vagy azt ténylegesen is alkalmazó - hivatalnokok elmozdítását célzó, avagy földvisszaperléseket megakadályozó - valós tömegdemonstrációk adtak további nyomatékot, melyek ekkoriban sorozatosan borzolták a kedélyeket. A közéleti harc utcára vitele mindenki számára nyilvánvalóvá tette a jogállam, s vele az 1945 utáni demokráciakísérlet hanyatlását.199 A szekértáboron kívül mindenhol ellenséget látó szemlélet eredményezte azt, hogy 1945 után a különböző közigazgatási, majd a fordulat évét követően bármely szakmai pozíció betöltésekor a szakértelem helyett a lojalitás lett a fő szelekciós szempont. Juhász Imrénének is megmagyarázták elvtársai: „hogy miért kell ennek úgy lennie: a régi közigazgatási apparátusra nem lehet támaszkodni és itt most elsősorban a politikai megbízhatóság a lényeg. Majd 72
