Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 35. (Szolnok, 2021)
TANULMÁNYOK - CSÖNGE ATTILA: Illegális kommunisták Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében
-[...] Ennyire dresszírozva voltunk gondolatilag, mert [...] már a kérdezés is olyasvalaminek volt a jele, hogy kételkedünk, bizonytalanok vagyunk, kérdésessé tesszük, amit a párt csinál. [...] Ezeket olyan dolgoknak vettük, amelyeket nem nagyon értettünk, de mondom, érdekes módon még csak nem is beszéltünk arról, hogy van ez, mint van ez. Nem képezte kétkedés tárgyát."193 192 Uo. 209-212. p. 193 „Vásárhelyi elvtárs, maga nem érti, miről van itten szó!" Vásárhelyi Miklóssal életének '45 és '56 közötti szakaszáról beszélget Hegedűs B. András és Kozák Gyula. 2001. http://beszelo.c3.hu/cikkek/%E2%80%9 Evasarhelyi-elvtars-maga-nem-erti-mirol-van-itten-szo%E2%80%9D (Utolsó letöltés: 2020. 09. 28.) 194 Uo. 195 Gerő Ernő közlekedésügyi miniszter nagy beszéde a megyei kommunista pártkonferencián. A Kommunista Párt megyei szervezeteinek kiküldöttei letárgyalták az időszerű kérdéseket. In: Tiszavidék, 1946. március 7. 2. p. Míg 1945-ben a konspiráció gyakorlata és a párt helyes politikájába, az eszme helyességébe vetett hit dominált nála, addig a Rákosi-rendszerben, Rajk László letartóztatása után, az elvhűségen túl már a szorongás is elhallgattatta: Ettől a pillanattól kezdve én is félni kezdtem. [...] feltámadt bennem az az érzés, hogy te jó Isten, itt spanyolos [tehát a polgárháborúban Franco ellen harcoló], volt szovjet tiszt, [...] emberek [...] lebukhatnak! Mi jöhet még!? Eehet, hogy van olyan dolog, amiben én is benne vagyok, de nem is tudok róla és engem is felelősségre vonhatnak? Hirtelen minden rejtélyessé, megfoghatatlanná, megmagyarázhatatlanná lett, és ezáltal szorongást idézett elő bennem, amit azonban '53-ig nem mertem senkivel megosztani, még Edittel sem. [...] Arra gondoltam, hogy ha én kifejezem azt, hogy bizony én is kényelmetlenül érzem magam, szorongok, félek stb., akkor hátha felmerül [...] a feleségemben [!], hogy azért nekem is lehet valami a fülem mögött. Nem olyan régen ismertük még egymást, [...] Ha valaki fél a párttól, már eleve van benne egy distancírozás és egy bizalmatlanság, s akkor annak oka kell, legyen. Tehát én a félelmemet, szorongásaimat nem mertem még Edittel sem megosztani.”19 ' 1 Az illegalitásból nemcsak személyes magatartásmintáikat, hanem a kommunista párt centralizált működését is tovább vitték az 1945-től kezdődő legális időszakba, melynek kezdetén az akkor még kiélezett, többpárti versengés a hatalomért szintén hozzájárult ahhoz, hogy az MKP legfelső vezetése esélyt sem adott a párton belüli kritika kifejlődésének. A társadalmat két szembenálló táborra osztó (a kommunisták vezette nép vs. a nép ellenségei) és a belső vitákat, kritikát, pártdemokráciát ellehetetlenítő háborús retorika a megyei lap hasábjain közölt propagandában is tetten érhető: „Ha a Független Kisgazda Párt demokratikus ereje nem elegendő és a vezetés kapitalista és klerikális reakció kezébe csúszik át, úgy színt kell vallaniok, hogy kikkel akar a párt együtt haladni. A néppel tart-e, vagy a nép ellenségeivel akar együttműködni. [...] Erős és keménykezű kommunista táborra van szükség, [...] Olyan pártegységet akarunk, amely a döntés pillanatában úgy sújt le az ellenségre, mint egyetlen kalapács. A Párt az összesség érdekeit tartja szem előtt és nem fecsérli el részletkérdésekre a Párt erejét. A Magyar Kommunista Párt harcos élcsapat”195 - állították, mely ezek szerint a teljes igazság birtokában mindenkinél jobban tudta, hogyan képviselje a nép egészének érdekeit. Aki vitatta a párt irányvonalát, az népellenes, vagy a pártegységet megbontó belső ellenség lett. A totalitárius „velünk, vagy ellenünk" szemlélet így számolta fel a szekértáborok kö71
