Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 35. (Szolnok, 2021)

TANULMÁNYOK - CSÖNGE ATTILA: Illegális kommunisták Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében

tői a megyei Földbirtokrendező Tanács, később a megyei UFOSZ elnöke. Emellett az MKP Megyei Bizottságának, a vármegyei közgyűlésnek és törvényhatósági bizottságnak is tagja volt. 1948-ban Budapestre került, ahol különböző szövetkezeti és minisztériumi állásokban dolgozva elsősorban mezőgazdasági ügyekkel foglalkozott. 1955-től egészen 1964-es nyugdíjazásáig az Állami Gazdaságok Minisztériuma Pest és Nógrád megyei igazgatóságának vezetője volt, közben 1957. januártól áprilisig megbízott Szolnok megyei tanácselnök.

Somogyi Mihály egykori vöröskatona, kisiparos, MSZMP és KMP tag, akinek lakása illegális összejövetelek gyakori helyszíne volt, 1945-től nyugdíjazásáig a szolnoki Járműjavítóban dolgozott. Jelentősebb „funkciót azonban megromlott egészségi állapota miatt vállalni már nem tudott”

Szana Antalné sz. Gura Irén 1945 májusától Szolnok városi aljegyző és a vármegyei Nemzeti Bizottság jegyzője, majd 1948-ban városi tanácsnokká nevezték ki. A Szolnoki Művészeti Egyesületnek is titkára volt. Az 50-es években könyvtáros a Közlekedésmérnöki Egyetemen, majd a 60-as évektől a szakkönyvtár vezetője.

Tabák Lajos 1948 és 1955 között a Cukorértékesítő Nemzeti Vállalat megszervezője, majd a cukoripari igazgatóság vezetője, a Cukoripar című lap főszerkesztője. 1955-60-ban a kaposvári, 1961-től a szolnoki cukorgyár igazgatója 1964-es nyugdíjazásáig. A két város fotóklubjainak és a Magyar Fotóművész Szövetségnek is egyik alapítója. 1968-75-ben a Szakszervezetek Szolnok Megyei Tanácsának elnöke, a szolnoki munkásmozgalmi klub megalapítója és elnöke volt.

Tisza József 1945. januártól az MKP, 1948-50-ben az MDP megyei titkára. 1950-től az MDP KV osztályvezető-helyettese, 1952 és 1954 között begyűjtési miniszter, 1955-től a Termelőszövetkezeti Tanács titkárságvezetője. A forradalom után az MSZMP pártszervezője Szolnok megyében. 1946-tól pótképviselőként tagja lett a Nemzetgyűlésnek, s 1967-ig folyamatosan parlamenti képviselő maradt. 1958-tól az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnökhelyettese is volt.

Tóth Ferenc, a KMP szolnoki párttitkára a front átvonulásakor a háza bejárata előtt várta a szovjet csapatokat, hogy elsőként üdvözölhesse őket, de 1944. november 3-án egy szovjet akna becsapódása következtében életét vesztette. A Vörös Hadsereg másnap bevonult a városba.

Tóth-György István a jászberényi MKP első titkára, a helyi Nemzeti Bizottság elnöke, utána 1945 márciusától 1948-ig polgármester, majd nyugdíjazták. Az ötvenes években városi tanácstag, valamint 1953-54-ben kollégiumi nevelőtanár.

Tüdős Imre 1944-1948-ban az MKP karcagi szervezetének titkára, majd a Megyei Földművesszövetkezeti Központ szervezési osztályának vezetője. 1950-től a Megyei Tanács osztályvezetője, később a karcagi Sütőipari Vállalat igazgatója is volt. Jelentős szerepet vállalt a karcagi tsz-ek megszervezésében.

Zsemlye Ferenc 1944-ben az MKP első Szolnok városi titkára, 1945-től polgármester. 1949-től rövid ideig a Szolnoki Nemzeti Magasépítési Vállalatnál dolgozott osztályvezetőként, majd 1950—1960-ig a megyei tanács elnökhelyettese volt. 1956-ban lemondásra kényszerítette a lakosság, de 1957-ben visszahelyezték pozíciójába. Nyugdíjas éveiben is a megyei pártbizottság tagja maradt.

67