Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 35. (Szolnok, 2021)
TANULMÁNYOK - CSÖNGE ATTILA: Illegális kommunisták Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében
Illegális párttagsággal nem rendelkező értelmiségiek: Herpai Sándor 1944 végétől több pozícióban segítette Kisújszállás életének újraindítását: városi tanácstag, a helyi közoktatás irányítója, rövid ideig a polgárőrség parancsnoka, novembertől ideiglenes polgármester. 1945 áprilisától 1946 áprilisáig JNSZ vármegye, majd augusztusig Nyíregyháza rendőrfőkapitánya. Ezután a rendőrképzés megszervezője Budapesten. 1949-től a kultuszminisztérium osztályvezetője. 1950-ben Kistarcsára internálták, 1953-ban szabadult. 1956-ban részt vett a forradalomban, a nemzetőrség megszervezésében, amiért később elitélték. 1962-ben szabadult, s életének további szakaszáról nincsen információnk. Kapás Rezső túrkevei református hitoktató a kommunisták utasítására először a Nemzeti Parasztpártba lépett be, majd 1946-ban átlépett az MKP-ba. 1945-től Túrkeve polgármestere, 1950-től Jászberény polgármestere, majd tanácselnöke volt. 1953-tól a Begyűjtési Minisztérium, 1957-ben néhány hónapig az Élelmezésügyi Minisztérium munkatársa, majd Szolnok tanácselnöke lett 1967-ig. Dr. Kovács Kálmán 1944 novemberétől 1945 januárjáig az MKP kisújszállási párttitkára és 1944 végéig az ideiglenes városi tanács elnöke és főjegyzője volt. Rövid ideig a polgárőrség parancsnoka is, majd 1944. decembertől az Ideiglenes Nemzetgyűlés képviselője, igazságügyi államtitkár. 1945-46-ban az MKP Központi Vezetőségének tagja. 1945-ben is képviselővé választották, de helyéről lemondott, mert az év végén a vármegye főispánjává nevezték ki. 1946. novembertől a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium főosztályvezetője, 1954-57-ben az igazságügyminiszter első helyettese, majd a Művelődési Minisztériumban főosztályvezető. 1959-től 1983-ig az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán tanított. Vidor Győző 1945-től volt MKP tag, s a helyi pártszervezetben az agitációs és propagandaügyek felelőseként dolgozott. Tagja lett a városi és megyei nemzeti bizottságoknak, valamint a megye tanügyi vezetőjeként és a város pedagógus szakszervezetének elnökeként is működött. 1945-46-ban nemzetgyűlési képviselő. 1947-ben Népügyészségi eljárás folyt ellene. Az 1948-49-es tanév kezdetén a Kereskedelem- és Szövetkezetügyi Minisztériumba hívták, de négy hónap múlva kizárták az MDP-ből, mint „osztályidegent". 1956 végétől lett újra párttag, 1958-tól 1965-ös nyugdíjazásáig iskolaigazgatóként dolgozott Budapesten. Szekér tábor mentalitás Az illegalitás éveiben kialakult gyanakvó, belterjes csoportszellem és értelmiséggel szembeni távolságtartás, a politikai kultúra hiánya, az üldöztetés alatt elszenvedett sérelmek és az azokból táplálkozó bosszúvágy elemzése után van még egy kérdés, mely figyelmünkre érdemes kell legyen. Az említettek társadalmi-politikai következményeit ugyanis tovább súlyosbította, s a párttagok személyes pályafutását is jelentősen befolyásolta, hogy mindezek a jellegzetességek a kommunizmus totalitárius eszmerendszerével társultak. De mit is jelent a totalitárius szó? Egy ideológia, avagy egy gondolkodásmód attól lesz totalitárius, hogy annak képviselői a teljes, a „totális igazság" birtokosának vallják magukat, s a nemzet, a haza, a demokrácia, vagy épp a szabadság védelmében a közösség érdekeinek képviseletét maguknak vindikálják, míg a velük egyet nem értőkre a nép, a demokrácia stb. ellensé68
