Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 35. (Szolnok, 2021)

TANULMÁNYOK - CSÖNGE ATTILA: Illegális kommunisták Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében

dolgozó munkásember maradt” Kubikosként, később raktárosként dolgozott és állami gaz­daságok szervezője volt. 1957-ben munkásőr hadnagyként vonult nyugdíjba. Juhász Imréné sz. Gonda Zsuzsanna 1945-ben politikai nyomozó lett, majd az év végétől az MNDSZ mezőtúri szervezetének szervezője. 1946-tól a helyi igazolóbizottság és az MKP megyei választmányának tagja. 1948-ban vándorpártiskolát szervezett. Tavasszal az MNDSZ megyei, ősztől országos szervező titkára. 1949 januárjától a megye főispánja, majd tanácselnöke. 1953-ban és 1958-ban is képviselővé választották. 1954-től az MDP Központi Vezetőségének is tagja lett. Három elemivel 1951-ben beíratták jogi egyetemre és 1956-ban doktori címet kapott. A forradalom idején tanácselnökségéről a lakosság követelésére le kellett mondania. 1957-ben rövid ideig a forradalmárok ügyeit tárgyaló megyei ügyész volt. Leváltása után, 1958-tól a Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke lett. Kardos Jenőné sz. Dobos Rozália az MNDSZ szolnoki szervezetében volt elnökségi tag, az MKP megyei szervezetében pedig „nőtitkári" pozíciót töltött be. Az MDP Szolnok Me­gyei Bizottságának is politikai munkatársa maradt. Keskeny János kőművessegédként 1944-ben a szolnoki MKP szervezet vezetőségi tag­jainak egyike, de 1945 őszén közlekedési baleset áldozata lett. Magda Árpád 1944 őszétől az újjászervezett rendőrség tagja volt, Mezőtúr külterület­ének parancsnoka. 1947-ben rendőrtiszti iskolára ment, 1949-ben leszerelt. A Hortobágyi Öntözési Vállalat vezetője lett, majd a Kelet-magyarországi Építőipari Tröszt személyzeti osztályát vezette. Négy éven át a Bánhalmai Állami Gazdaság igazgatója is volt. 1956-ban nyugdíjba vonult és Mezőtúron a pártbizottság tagja lett. Németh Lajos életéről kevés adattal rendelkezünk. 1945-ben az MKP karcagi vezetősé­gének tagja, majd ugyanazon évben a város rendőrfőkapitánya lett, s később is a Belügy­minisztérium dolgozója maradt egészen nyugdíjba vonulásáig. Polónyi Szűcs András 1945-től 1946. október 1-ig Szolnok város első tanácsnoka volt, de megromlott egészségére hivatkozva lemondott. Visszatért a Szolnoki Cukorgyárba, majd 1956-ig a Hatvani Cukorgyár igazgatójaként dolgozott. 1957-ben rokkanttá nyilvá­nították. Polónyi Szűcs Antal 1929-ig géplakatos volt a Szolnoki Cukorgyárban, majd 1930-tól Budapesten taxisofőr és autószerelő. 1945-ben visszatért Szolnokra, belépett az MKP-ba és a megyei pártbizottság függetlenített funkcionáriusa lett. 1946. júniustól Nagykörű, ké­sőbb Rákóczifalva vezetőjegyzője volt. 1948-ban a tiszai közép járás, 1949-ben a jászsági alsó járás, majd az év végétől a vármegye főjegyzőjévé lépett elő. 1950-től 1951-es lemon­dásáig megyei tanács VB titkár volt. További életéről egyetlen információnk, hogy 1970- ben tanárként ment nyugdíjba. Polónyi Szűcs Lajos cukorgyári dolgozó, majd 1945 őszétől 1947 januárjáig a Szolnok Me­gyei Rendőr Főkapitányság Politikai Osztályának vezetője. 1946. április-október folyamán megbízott megyei rendőrfőkapitány, majd ismét cukor gyári dolgozó, párttitkár. 1948-tól a vállalat vezetője, 1949-től pénzügyminisztériumi főosztályvezető, 1951-től pénzügy­miniszter-helyettes. 1961-től 1967-ig a Szolnok Megyei Tanács elnökhelyettese, majd 1974- ig a Víz- és Csatornaművek igazgatója. Ragó Antal 1944-ben az Ideiglenes Nemzetgyűlés kommunista párti tagja, ezután az 1953-58-as éveket kivéve élete végéig Szolnok megye parlamenti képviselője volt. 1945- 66

Next

/
Oldalképek
Tartalom