Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 35. (Szolnok, 2021)
TANULMÁNYOK - CSÖNGE ATTILA: Illegális kommunisták Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében
korabeli sajtóját vesszük kezünkbe. Egyik ilyen árulkodó nyom a kommunista párt azon, sokszor hangoztatott törekvése, hogy a népbírósági eljárásokban csak a nagy halakat büntessék, a nyilasok által megtévesztett kisembereket ne.134 Még nyilvánvalóbb bizonyítéka a szélsőjobboldali eszmék szegény munkásrétegben szerzett korábbi népszerűségének a megyei lap, a Tiszavidék cikkének egyik beszámolója arról, hogy az internáló táborba zárt emberek közül a tanulatlan munkásokat a kommunista rendőrkapitány rendelkezésére engedték szabadon. Mindezt az 1945-ös választási kampány részeként, a kommunista párttitkár által az MKP-ba lépésre buzdító beszéd kíséretében vitték véghez.135 134 A népbíróságok működéséről általában lásd: ELEK György: Politikai perek Karcagon 1945-1947. In: Zounuk 34. Szolnok, 2020.179-228. p. 135 A szolnoki internálótáborban történtekről lásd: CSÖNGE A. 2020. 249-250. p. 136 MNL JNSzML X. 40/a. (1.) MKP JNSz Vármegyei Bizottsága ir. 1. ő. e. 60-61. lap. Az MKP Jászberény Járási Titkársága jelentése a Jász-Nagy kun-Szolnoki Titkárságnak, 1945. július 1. Az MKP tagfelvételi politikájának változásairól bővebben lásd: CSÖNGE Attila: A Magyar Kommunista Párt Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében 1944-1946. In: Zounuk 20. Szolnok, 2005.173-215. p. 137 Az egyik 1936-os, fatelepi sztrájkban, amit három eltérő fizetést adó szolnoki üzem több száz munkása közösen vívott, a felek között már a Nemzeti Munkaközpont közvetített. Az iparügyi minisztériummal is kapcsolatba léptek és elérték, hogy „Mindhárom fűrésztelepen emeljék fel az órabéreket az első [legjobban fizetett] telep munkanívójára s [azonfelül] adjanak 3 filléres órabérjavítást." Nem meglepő, hogy ezek után a „munkásság nagy örömmel és lelkesedéssel fogadta a Nemzeti Munkaközpont gyors és üdvös intézkedéseit s tömegesen" léptek be a Munkaközpontba, „ahol nemzeti alapon biztosítva látják jogos érdekeik védelmét.” Az olajozottan haladó akció akár még azt a gyanút is felvetheti, hogy eleve a Munkaközpont népszerűsítése érdekében bátorították sztrájkra az addig a baloldal fellegvárának számító fatelepeket, ahol az órabér így 10 fillérrel magasabbá vált, mint a faipar másik centrumában, Szegeden. Nem sokkal később a papírgyári és malomipari csoportot is megszervezték. Befejezés előtt a szolnoki faipari sztrájk. In: Nemzeti Jövőnk, 1936. november 18.3. p. és Mindhárom szolnoki gőzfűrészen megszűnt már a sztrájk. In: Nemzeti Jövőnk, 1936. november 25. 2. p. 138 Üzen a Kárpát. In: Nemzeti Jövőnk, 1938. október 22. 4. p. 139 MNL JNSZML XXIII. 2. Szolnok Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága jegyzőkönyvei 1951. Hasonló szellemben beszélt 1945 nyarán Jászberény MKP járási titkára is a környező települések népgyűlésein, midőn kijelentette: „hogy mi nem a 20 kraj cár os, félrevezetett, a nyilaspártba betévedt egyének ellen harcolunk, hanem szellemi vezéreik ellen, és módot kívánunk adni, hogy éppen ezek a megtévesztett népek az újjáépítés munkájában bizonyítsák be, hogy méltók lesznek arra, hogy a népi demokráciában helyet foglaljanak. Igen nagy volt a lelkesedés.. ."136 Nyilvánvaló, hogy a munkásságnak az olasz fasiszták mintáját követő Nemzeti Munkaközponthoz137 csatlakozása, a kulturális munkásegyesületek jobboldali hangvételű szereplései és azok 45 előtti politikai beágyazottsága kényes pont volt a marxista történetírás számára, ezért azzal nem csak a szakirodalom, de az érintettek sem büszkélkedtek. Ahogy például a cukorgyári kommunisták egyike, Polónyi Szűcs András sem tette a kirakatba, hogy az első bécsi döntést megelőző tárgyalások idején, a Nemzeti Jövőnk újság hasábjain „Üzen a Kárpát" címmel, romantikus-irredenta versét publikálták.138 Testvére, Polónyi Szűcs Antal múltja ennél is több kérdést vetett fel. 1930-ban Budapestre költözött, Szolnokra csak 1945-ben tért vissza, ahol az MKP megyei bizottságának tagja lett, majd a közigazgatásban dolgozott. 1950-től ő lett a megyei tanács vb titkára, azonban tisztségéről 1951 novemberében váratlanul lemondott. A pártból is kizárták, mégpedig azon indoklással, hogy korábbi nyilas párttagságát eltitkolta...139 53
