Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 35. (Szolnok, 2021)
TANULMÁNYOK - CSÖNGE ATTILA: Illegális kommunisták Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében
ció okozta keresetcsökkenés ellensúlyozása érdekében a villanyáram és vízszolgáltatás leállításával tiltakozó munkások akciója célt ért, bérüket kétszeresére emelték.23 23 Sztrájk a városi iparvállalat telepén, se villany, se víz. In: Jász-Nagykun-Szolnokmegyei Lapok, 1923. július 29. 3. P-24 SZERÉNYI1.1977. 57. p. 25 MNL JNSzML XXXV. 57. Dikó Balázs visszaemlékezése D/2. 26 Dikót 1929-ben a munkásotthonból is kitiltották. KENDE János: Dikó Balázs (1906-1964) In: ZÁDOR B. (szerk.) 1977.13-24. p. Az idézett rész helye: 19. p. 27 Kizárásukra a budapesti pártközpontból érkezett kiküldött, Szeder Ferenc javaslatára került sor. SZERÉNYI 1.1977. 55. p. 28 Uo. A 20-as évek közepén és második felében több más sztrájkot is szerveztek Szolnokon, leggyakrabban a fatelepiek és az építőmunkások. A bérmozgalmak azonban nem mindig hoztak az 1923-ashoz hasonló sikert. Az 1925 novemberében szervezett fatelepi sztrájkot például „sztrájktörők felvételével és a sztrájkolok elbocsátásával verték le”2 ^ Az évtized végére elkészülő Nerfeld-palota építkezését megakasztó sztrájk pedig véres konfliktusba és letartóztatásokba torkollott. Az egyik fő szervező, Dikó Balázs erre így emlékezett vissza: „3 hétig tartott a harc. Ez idő alatt Debrecenből és Miskolcról hoztak sztrájktörőket. A miskolciakat vissza tudtuk irányítani, de a debrecenieket nem. [...]felvették a munkát. Hiába kérleltük őket, [... ] egy este azután” a sztrájktörők két vezetőjét és egy harmadik társukat „alaposan helybenhagytuk a Madách utcán. Még azon az éjszakán a debreceniek is egytől-egyig elhagyták a város területét, minket pedig összeszedtek a rendőrök.”25 Tettükért rövidebb elzárást kaptak, de ami súlyosabb volt, hogy rendőrségi feketelistára kerültek és az építtetők, ha csak tehették, nem alkalmazták többé őket. Dikóra viszont felfigyeltek a kommunisták és később illegális szervezkedéseikbe is bevonták.26 A szociáldemokrata párt mérsékeltebb vezetése és a pártba belépett illegális kommunisták alkotta balszárny között ezalatt egyre inkább kiéleződött az ellentét. Mindennek hátterében az állt, hogy a Bethlen-Peyer-paktum napvilágra kerülésének hatására 1925. április 14-én illegális kommunistákból és az MSZDP-ből kilépő, avagy kizárt baloldali szociáldemokratákból megalakult Budapesten a legálisan működő, szélsőbaloldali Magyarországi Szocialista Munkáspárt, mely harcosabb alternatívát kínált a politikai paletta balfelén. A mérsékeltek és radikálisok konfliktusa Szolnokon is két hangadó, Tisza Antal és Urbán Sándor MSZDP-ből való kizárásában csúcsosodott ki 1925 nyarán.27 Tisza és az általa vezetett kommunista érzelmű munkások összesen nyolc fős csoportja ezért a fővárosi példát követve engedélyt kért az MSZMP helyi szervezetének megalakítására. A június 17-re kitűzött alakuló gyűlés megtartását azonban a szolnoki rendőrkapitányság elutasította.28 így, bár egy legális párt tagjai lehettek, de a szolnoki alapszervezet létrehozása helyett csak informálisan tudtak együttműködni és másokat agitálni. Nem hivatalos „titkárságuk" lényegében a radikális baloldaliak legszűkebb csoportjából állt össze, név szerint: Tisza Antal, Ragó Antal, Tóth Ferenc, Fodor János és Urbán Sándor kaptak benne helyet. 30
