Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 35. (Szolnok, 2021)
TANULMÁNYOK - CSÖNGE ATTILA: Illegális kommunisták Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében
Az MSZMP szervezésével a KMP országos célkitűzése az volt, hogy olyan, az MSZDP- ben csalódott munkásokat és parasztokat is megnyerjen politikájának, akik a teljesen illegális kommunista párthoz csatlakozni nem mertek, de egy legális pártba már bátrabban beléptek. Az MSZMP tehát részben a KMP fedőszerveként is funkcionált, annak neve alatt igyekezett vidéki hálózatát kibővíteni, dacolva a nehézségekkel. Az országos hatóságok ellenben épp azért engedtek legális utat a párt budapesti indításának, hogy az addig rejtőzködő illegális kommunistákat napvilágra csalogathassák és a kormány szociáldemokrata ellenzékét gyengítsék, megosszák. Csakhogy az MSZMP támogatottságának rohamos növekedését látva, széles vidéki hálózatuk kiépítését már ellehetetlenítették.29 A munkáspártiak szervezőmunkája ezért - a hatóságok számításait visszaigazolva - elsősorban ott tudott felmutatni részleges eredményeket, ahol már eleve bizalmas kapcsolataik voltak kommunista szimpatizánsokkal és tagokkal, melyekre építkezhettek. Az MSZMP-be vármegyénkben ily módon többségében csak földmunkásokat tudtak beszervezni, akiknek helyi csoportjai közül ekkoriban a Jászárokszálláson szerveződő játszott fontosabb szerepet.30 A Tisza túlpartján Fegyverneken, Karcagon és Mezőtúron viszont nemcsak a hatóságok, de a helyi MSZDP szervezetek is minden követ megmozgatva akadályozták szervezkedésüket. Maga Szeder Ferenc, a földmunkásszövetség szociáldemokrata titkára is leutazott vidékre, hogy az MSZMP ellen hangolja a kubikosokat és a szervezőket eltántorítsa a radikálisabb politikai nézetek hangoztatásától. 29 VARGA K. 2010. 4. p. és 88. lábjegyzete. 30 Az árokszállási csoport élén Solymosi Ignác állt. Ezen településen az illegális kommunisták a földmunkás szakszervezetben és az MSZMP helyi csoportjában is irányító szerepet játszottak. UNGOR T. (szerk.) 1969.44. P-31 SZERÉNYI1.1977. 58. p. 32 Uo. 59. p. és UNGOR T. (szerk.) 1969. 45. p. 33 UNGOR T. (szerk.) 1969.48. p. Az MSZMP történetében fordulópontot hozott az 1926-os év decemberében megtartott parlamenti választás. A KMP központi vezetősége úgy vélte, hogy a munkáspárt színeiben, kedvező esetben összesen három jelöltet is bejuttathatnak a törvényhozásba: kettőt Budapesten és egyet Szolnokon.31 A szolnoki munkáspárti csoport ezért választási agitációba és Tisza Antal képviselőjelöltségéhez aláírások gyűjtésébe kezdett. A titokban szerveződő kampánystábot Ragó Antal vezette, aki elkötelezett segítőivel a Tisza jelöltségéhez szükséges ezer aláírásnál többet, visszaemlékezések szerint ezeregyszázat tudott felmutatni. Az ajánlási íveiket azonban a hatóságok nem hitelesítették, hanem elkobozták, és az aláírókat megfenyegették.32 Az MSZMP ellen indított országos hatósági fellépés részeként 1927-ben letartóztatták a KMP központi bizottsága tagjait, Szántó Zoltánt és Poll Sándort, s a sok szálon összefonódó két párt további tagjait, összesen mintegy 72 főt. A szolnokiak közül Tisza Antal, Ragó Antal és az Ifjúmunkás Alosztályt vezető Gaál Gyula is köztük volt, Jászárokszállásról pedig Solymosi Ignác. Egy éves, vagy azt meghaladó börtönbüntetéseket kaptak.33 Az egyszerű munkásokat is megfélemlítő erélyes intézkedések hatására az MSZMP szervezése Szolnokon, majd országosan is teljesen ellehetetlenült. 1927-ben előbb a vármegyé-31