Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 35. (Szolnok, 2021)
TANULMÁNYOK - CSÖNGE ATTILA: Illegális kommunisták Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében
Az első nagy világégést követő őszirózsás forradalom, majd a Tanácsköztársaság időszaka vármegyénk életét is felforgatta és a munkásmozgalom alakulásában is döntő változásokat hozott. A Kommunisták Magyarországi Pártja 1918. november 24-i, budapesti létrehozása után alig néhány nappal már maga Kun Béla utazott le Szolnokra, hogy a pártszervezés fontosságát és célkitűzéseit ismertesse a helybeli, radikális baloldaliakkal. Ezt december 12-én a szolnoki főtéren megrendezett nagygyűlés, majd a Balaton Kávéházban a KMP helyi szervezetének megalakítása követte. A vármegye többi településén is központilag kiküldött agitátorok és Oroszországból hazatért volt hadifoglyok szorgalmazták a KMP létrehozását. A tagok többsége nincstelen szegényparaszt, vagy egykori hadifogoly volt, kevés kispolgárral és értelmiségivel kiegészülve. Ezzel párhuzamosan az 1919 tavaszától szerveződő Vörös Hadseregbe is több százan léptek be megyénkben, a legtöbben Szolnokon és a Tiszántúlon.7 7 UNGOR T. (szerk.) 1969. 29. p. 8 Uo. 38-39. p. 9Uo.40-41.p. 10 A szolnoki csoport tagja volt Ragó Antal is, aki kezdetben a szervezet könyvtárosa volt. Uo. 114. p. 11 SZERÉNYI Imre: Ragó Antal (1898-1974) In: ZÁDOR B. (szerk.) 1977. 49-71. p. A hivatkozott rész helye: 54. P-12 UNGOR T. (szerk.) 1969. Uo. 41. p. 13 Uo. 110. p. A Tanácsköztársaság leverését követő megtorlás idején többeket letartóztattak, internáló táborba zártak, egyeseket kínzásokat követően ki is végeztek. A hatóságok ideiglenesen a baloldali munkásszervezetek működését is betiltották. Ez a sors jutott például a szolnoki Általános Munkásképző Egyesületnek, amelynek munkásotthonát a rendőrség rövid ideig fogdaként használta.8 Végül a szakszervezetek és munkásegyesületek fokozatosan újjászerveződhettek: Jászberényben például az Építő- és a Famunkások Szakszervezete már 1920 végén,9 míg Szolnokon a Magyar országi Földmunkások Országos Szövetségének helyi csoportja Tisza Antal elnöklete alatt10 csak 1921. február 6-án,11 a szolnoki Általános Munkásképző Egyesület pedig márciusban. Utóbbi az Óvoda utcai székházában alakult újjá, mely azután a különböző szakmák szakszervezeteinek is helyet biztosíthatott otthonában. Az egyesület elnöke Weisz Sámuel, titkára Tisza Antal, pénztárosa Wigand Rezső lett. A földmunkások természetesen a vármegye több településén - Mezőtúron, Kisújszálláson, vagy épp Kunszentmártonban - is létrehozták helyi csoportjaikat, de a hatóságok már kezdettől figyelték a tagok tevékenységét.12 Ezzel párhuzamosan a kevéssé kompromittálódott Szociáldemokrata Párt is hamarosan visszanyerte legális működése feltételeit, - Szolnokon épp 1921 végén, Stern Dezső, Wigand Rezső és mások vezetésével13 - s így végső soron csak a Kommunisták Magyarországi Pártja kényszerült hosszan tartó illegalitásba. A létrejövő szervezetek működését, tagjainak körét és lehetséges térnyerését a lakosság körében erősen befolyásolta a falvak és a városi munkásság szociális rétegződése. Ezek elkülönülését jól érzékelteti Nagy László egykori szolgabíró visszaemlékezése, melyben épp Törökszentmiklós társadalmát hozta fel példaként: 27
