Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 35. (Szolnok, 2021)
TANULMÁNYOK - CSÖNGE ATTILA: Illegális kommunisták Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében
CSÖNGE ATTILA ILLEGÁLIS KOMMUNISTÁK JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK VÁRMEGYÉBEN A megelőző években több tanulmány is napvilágot látott már évkönyvünk lapjain a Magyar Kommunista Párt 1945 utáni hatalomszerzésének különböző aspektusairól. A közelmúltban az 1919-es Tanácsköztársaság időszakáról is jelentek meg színvonalas publikációk.1 A két évszám közötti Horthy-korszak vármegyei munkásmozgalmáról azonban, különös tekintettel a kommunisták illegalitásban töltött éveiről és tevékenységéről, leginkább csak a rendszerváltás előtt születtek - a kor adottságainak megfelelően - igen elfogult művek.2 1 A legújabb munkák között kiváló stílusban megírt, rendkívül forrásgazdag példaként ajánlható: BOJTOS Gábor: Történetek 1919-ből. In: Zounuk 34. Szolnok, 2020.109-159. p. 2 Például: UNGOR Tibor (szerk.): Tiszta szívvel, proletár öntudattal. Szolnok, 1969.; SELMECZI László: A KMP Szolnoki Kerületi Bizottsága. A Kommunisták Magyarországi Pártja szolnoki sejtjeinek szervezeti fejlődése és tevékenysége a világgazdasági válság időszakában, 1929-1933. In: Jászkunság, 20. évf. 3-4. sz. 1974. december 81-93. p.; ZÁDOR Béla (szerk.): A munkásmozgalom kiemelkedő szolnoki harcosai. Szolnok, 1977. 3 Az országos művek közül ajánljuk: SZABÓ Ágnes: A Magyar Kommunista Párt az illegalitás szorításában. In: Társadalmi Szemle, 1986/6.42-52. p.; VARGA Krisztián: Ellenség a baloldalon. Budapest, 2015.; VARGA Krisztián: Önvallatás - Wayand Tibor fogságban írt visszaemlékezései 1945-1946. Budapest, 2019.; VARGA Krisztián: A politikai rendőrség és a baloldali munkásmozgalom Wayand Tibor fogságban írt önvallomásában. In: Betekintő, 2010/1. https://betekinto.hu/hu/2010_l_varga_k (Utolsó letöltés: 2020. 09. 23.) Jelen írás arra tesz kísérletet, hogy a fellelhető tanulmányok3 és levéltári források alapján némileg tárgyilagosabb képet vázoljon fel a vármegyénk területén szervezkedő kommunistákról és szimpatizánsaikról. Mi jellemezte a törvényen kívül helyezett kommunisták helyi csoportjait; milyen akciókat hajtottak végre; milyen társadalmi bázissal rendelkeztek; kik voltak azok az illegális kommunisták, akik a második világháború után meghatározó szerephez jutottak a helyi politikai életben; milyen jellegzetességek határozták meg gondolkodásukat és az milyen hatást gyakorolhatott pártjuk későbbi politikájára, a demokráciakísérlet hanyatlására és a diktatúra kiépülésére; és nem mellesleg a későbbi munkásmozgalom-történeti írásokból milyen emlékezetpolitikai torzítások tűnnek leginkább szemünk elé...? Ezen kérdések alapos megválaszolása akár monografikus feldolgozást is megérdemelne. Ugyanakkor meggyőződésünk, hogy a főbb tendenciák és jellegzetesnek tűnő példák felvillantásával is érdekes tanulságokat vonhatunk le, melyek révén közelebb juthatunk nemcsak a kommunista névvel illetett csoport megismeréséhez, de hazánk történelmének és társadalmi-politikai viszonyainknak jobb megértéséhez is. 25
