Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 35. (Szolnok, 2021)
TANULMÁNYOK - BOJTOS GÁBOR: Főispán a Tiszán túl: Verbói Cséti Róbert működése a román megszállás idején (1919-1920)
jászsági részeiből kormányrendelettel különálló s külön főispán által kormányzott közigazgatási terület alakíttassék" .46 46 KATONA Csaba; Jász vármegye 1919-ben? In: Archivnet, 2008/4. Online: http://www.archivnet.hu/kuriozumok/ j asz_varmegye_l 919ben.html 47 MNL JNSzML IV. 407. 22541/1932. 48 KEREPESZKI Róbert: A román megszállás a Tiszántúlon. In: Rubicon, 2011/5. 38. p. 49 Kisújszállás és Vidéke, 1919. november 2. 50 MNL JNSzML V. 272. c. XVI. 1150/1919. A harmadik esetben Lippich kormánybiztos-főispán 1919 novemberében arra hivatkozva, hogy mivel a román megszálló csapatok a „vármegye tiszáninneni és tiszántúli részeiben az államhatalom gyakorlását illetően különbséget tesznek és mert különben is a Tiszán való közlekedést szigorú utazási korlátozásokkal megnehezítik, sőt azt úgyszólván lehetetlenné teszik”, ezért a tiszai alsó járás főszolgabírája alá tartozó Tiszavárkony és Vezseny községeket kivette a főszolgabíró fennhatósága alól, és e két községet Scheftsik István vármegyei aljegyzőre bízta, akit egyidejűleg tiszteletbeli szolgabíróvá is kinevezett.47 A térség szorosabb ellenőrzése felé mutatott, hogy 1919 októberében Michaescu tábornok a megszállt területek (benne Jász-Nagykun-Szolnok vármegye is) ellenőrzésére felállította a Közigazgatási Főtanácsot,48 illetve október 29-én Debrecenben a román kormányzó elnöklete alatt a megszállott terület főispánjai és pénzügy igazgatói a megszállt zóna önálló vámterületté való alakításáról tárgyaltak.49 Október 23-án Budapestre érkezett Sir George Russell Clerk a békekonferencia angol követe, aki sikeres tárgyalásokat folytatott a magyar belpolitika meghatározó szereplőivel. A megállapodások értelmében kivonultak a román csapatok a fővárosból és felállt a koalíciós kormány (november 24.; feladatai: választás, döntés az államfőről, a békeszerződés aláírása) Huszár Károly vezetésével. Horthy Miklós és a nemzeti hadsereg budapesti bevonulására november 16-án került sor. November 22-én a főispán arról tájékoztatta Gaál János kisújszállási polgármestert, hogy „az események most már rohamos lezajlása folytán” a december 8-án összeülő értekezlet a fennálló és általa vezetett „ideiglenes szervezet" záróértekezlete lesz, melyre „a vármegye kormánybiztosát és alispánját” is meghívta. Cséti szeretett volna dűlőre jutni az intervenciós csapatok által okozott károk és a ki nem fizetett rekvirált áruk ügyében is. Tájékoztatta továbbá a polgármestert, hogy az addig keletkezett iratokat is át kívánja adni a kormánybiztosnak.50 Reménye korainak bizonyult, mivel a román hadsereg csak a Tiszáig vonult vissza. A megszállók magabiztosságát mutatja például az az eset, amely 1920 elején játszódott le a „határon". Ekkor egy angol katonatisztekből álló bizottság jelent meg a szajoli hídfőnél s át akart menni Szolnokról Szájólba, hogy megvizsgálja a megszállt területen uralkodó állapotokat és az „ottani oláh csapatok rablásai” miatt felmerült panaszokat. A román katonai parancsnok azonban - felsőbb utasításra hivatkozva - megtagadta a misszió átutazását, sőt géppuskákat állíttatott a misszió tagjainak útjába, hogy „ne lehessenek tanúi a szajoli állomáson éppen akkor lefolyó általános rablásnak”. Az angolok erre a Szolnokon tartózkodó 21
