Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 35. (Szolnok, 2021)
ADATTÁR - SZIKSZAI MIHÁLY : Előtanulmány Szolnok város közlekedéstörténeti emlékeihez
dalsó kiegészítésekkel. A vágány felőli kidolgozás gazdagabb lett, mint az utcai. A homlokzat vakolt, világos falfelületeit oszlopok és lizénák, párkányok egészítették ki.51 51 KUBINSZKY Mihály: A hazai vasutak magas építményei (1900-1914) In: Magyar vasúttörténet 1900-tól 1914- ig. 4. Bp. 1996.4. köt. és KUBINSZKY M. 1983. 61-65.p. 52 JNSZM Lapok, 1906. augusztus 9. 63. sz. 53 PATAKI Iván - ROZSOS László - SÁRHIDAI Gyula: Légi háború Magyarország felett. Bp. 1993. II. köt. 31. és BORÚS József: A szolnoki pályaudvar bombázása 1944. június 2-án In: Jászkunság, 1980. 1-2. sz. 73-81.p. és MAGO Károly: Szolnok elleni légitámadások a második világháború idején. In: Zounuk. A Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 25. Szolnok, 2010. 389-428. p. Az épület elrendezésében elkülönült az indulási és érkezési rész. Az érkező utas számára lehetőség adódott, hogy a vonatról leszállva a peronon át az emeletes szárnyrészen áthaladva közvetlenül a város felé kijuthasson. Az utazásra indulók igényeit szolgálták a többi épületrészek. A város felől a két toronyszerű épületrész által közrefogott hármas kapun keresztül juthattak a díszes 380 m2-es csarnokba. Itt az utas a jegyét megválthatta a személypénztáraknál és csomagját feladhatta a csarnokban oldalt lévő málhafeladási helyen. A főépület két oldalán elhelyezett földszintes I. és II. osztályú, illetve III. osztályú váró- és éttermekben a vonat indulásáig eltölthette az időt. Az I. osztályú váróterem 41 m2, a II. osztályú váróterem 73 m2, az I. és II. osztályú étterem 166 m2, míg a III. osztályú váró- és étterem 281 m2 területtel rendelkezett. Ezek tekintélyes méretükkel már alkalmasnak bizonyultak nagyobb utaslétszám befogadására. A felvételi épületet kiegészítette egy emeletes postapavilon és a Szajol felőli oldalon egy gyorsáruraktár. Az építkezés 554.000 K-ba került.52 47-A Pfaff Ferenc által tervezett szolnoki állomásépület (MÁVArchívum, MA 10146) 1944. június 2-án virradóra brit Wellington és B-24-es Liberator gépek támadták Szolnok vasúti pályaudvarát, mely az éjszaka folyamán még sértetlen maradt, a város házaira hullott néhány bomba. Nappal viszont bekövetkezett a háború legsúlyosabb, vasúti pályaudvart ért légicsapása. Az amerikai bombázógépek olaszországi támaszpontokról szálltak fel. Szolnokon a légiriadót 8 óra 22 perckor rendelték el. A támadás kezdete 8 óra 29 percre esett. A pályaudvart három kötelékben támadták. A bombával pontosan céloztak, mivel a pályaudvart védő légvédelmi tüzérség lőszerhiány miatt nem tudott tüzelni. A támadás során szinte teljesen elpusztult a pályaudvar környéke. Az állomás előtti MÁV-kolónia házait majdnem a földdel tették egyenlővé a robbanások. A detonációk a Gólyáig vetették a vasúti kocsik darabjait. A pályaudvarra összesen 282 bomba hullott. A felvételi épület mellett közvetlenül 5 bomba csapódott be. Az egyik ereje szinte kettévágta az épületet.53 207
