Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 35. (Szolnok, 2021)
ADATTÁR - SZIKSZAI MIHÁLY : Előtanulmány Szolnok város közlekedéstörténeti emlékeihez
A háború folyamán a szolnoki pályaudvart még háromszor: augusztus 20-án, augusztus 29-én és szeptember 19-én érte légitámadás. Szolnok elfoglalása után a szovjet Vörös Hadsereg, miután a Szolnok-Pest vasútvonal felvonulási útjába esett, sürgősen megkezdte a vasútvonal helyreállítását. A felvételi épülettel azonban még a háború befejezése után se nagyon törődtek az illetékes szervek. A MÁV 1947 elején készítette el a pályaudvar al- és felépítményeinek rendbehozatalához szükséges terveket, a költségeket összesen 1.770.000 Ft-ban állapították meg.54 Közben a minisztériumban úgy határoztak, hogy a háború által elpusztított nagyobb pályaudvarokat, amelyek az országban a kelet-nyugati fővonal mentén fekszenek, csak ideiglenesen állítják helyre, később azok teljes átépítését kell elvégezni. így került sor 1954-ben 7 nagy pályaudvar tervének elkészítésére. Az UVATERV február 9-én mutatta be Nyíregyháza, Székesfehérvár, Bp-Kelenföld, Hatvan, Győr, Szolnok és Debrecen állomásának terveit. A szolnoki felvételi épület terve - melyet Czigler Endre, Székely László és Gergely István készítettek - leginkább Hatvan állomás épületéhez hasonlított,55 s a korra jellemző szocialista realista stílust képviselt. 54 MNL JNSzML Szolnok ir. 3100/1946 - MNL Országos Levéltára XXIX-H-50. 749. dob. 20229/1947. MÁV Igazgatóság. 55 KUBINSZKY Mihály - VASS Dénes: Vasúti felvételi épületek tervbemutatója az UVATERV -nél. In: Közlekedéstudományi Szemle, 1956. 6. sz. 56 CZIGLER Endre: Épül az új szolnoki vasútállomás. In: Jászkunság, 1956. 4. sz. 180-184. p. Az épület a régihez viszonyítva a város felé került elhelyezésre. A különféle funkciókat lebonyolító épületrészeket a tervező nem egy nagy épületben foglalta össze, hanem a különféle rendeltetésnek megfelelően választotta szét. A felvételi épület egyik oldalába irodaépületet terveztek. A másik oldalra egy üzemi és szociális helyiségeket tartalmazó épület és állomási porta került volna. Az épületek összeköttetését árkádsorral kívánták megoldani. A laza beépítés következtében udvari terek is kialakultak. A felvételi épület csarnokrésze a vasúti épületeknek városkapu jelleget adott. A főépületbe az elképzelések szerint a város felől egy 12 m magas kapuzaton át juthatott az utazó. Itt az indulási csarnokba ért, amely 450 m2 alapterületű. Ide tervezték a pénztárakat, az információt, a kapusfülkét és az UTASELLÁTÓ pavilonjait. A csarnok egyben váróteremként is szolgált. Az épülettől északra kívánták elhelyezni az éttermet, gyermekvárótermet. A csarnok másik oldalára tervezett közlekedőből lehetett megközelíteni a nemdohányzó várótermet, diákvárótermet és a csomagfeladást. A vágányokkal 8 m széles személyalagút biztosította az összeköttetést. Az érkezési csarnok falára nagyméretű domborművet terveztek, amely a pest-szolnoki vasút 1847-es megnyitását ábrázolta volna. Az építkezést a II. ötéves terven belül kívánták megvalósítani. A kivitelezés első ütemében az irodaépülethez kezdtek hozzá.56 1956. január 11-én Bebrits Lajos közlekedési- és postaügyi miniszter ünnepélyes kapavágásával kezdetét vették az új állomásépület munkálatai. Az építkezést négy éven belül akarták befejezni, költségeit 110 millió Ft-ra becsülték.57 Októberig elkészült a kétemeletes hivatali épület a tetőfödémig, valamint elvégezték a felvételi épület alapjának földkiemelését. Az októberi események és a szovjet hadsereg intervenciója következtében akkor leálltak a munkák. A leendő felvételi épület 208
