Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 35. (Szolnok, 2021)

ADATTÁR - SZIKSZAI MIHÁLY : Előtanulmány Szolnok város közlekedéstörténeti emlékeihez

épület egy részét.49

Április 22-re elkészült a teljes felvételi épület, április 26-án az irodákba is beköltöztek a MÁV alkalmazottai.50

Az épület tervezője Pfaff

Ferenc

építész, Steindl

Imre tanítványa, építészeti felfogása megegyezett a kor eklektikus divatjával. Tevékenységének első példája a fiumei pályaudvar épülete. Pfaff

az

állomásépületek egész sorát tervezte: a fiumei után következett a zágrábi, füzesabonyi, debreceni, temesvári, pécsi, szegedi, kaposvári, miskolci.

49 Tiszavidéki Újság, 1909. március 28.13. sz.

50 JNSZM Lapok, 1909. április 22. 32. sz.

A szolnoki állomásépület más jellegű volt, mint

Pfaff többi

alkotása, mivel nem a teljes falfelület, hanem csak a falmezők keretei és mintái készültek nyerstégla burkolattal. A függőleges és a vízszintes téglacsíkok, a vakolt falfelületek együttesen határozták meg az épület külső képét. Az épület széles és emeletes közép rizalitjával, földszintes összekötő szárnyaival és emeletes sarokpavilonjaival már korábbi alkotásaihoz hasonlított.

Szolnok, a Pfaff-féle állomásépület az 1930-as években (MNL JNSZML Képeslaptár)

A középső egyemeletes tömböt széles és mozgalmas tetőidom fedi. A földszintes oldalszárnyak kontytetősek. Az ablakok íves záródásúak. A homlokzatnak a téglából képzett párkányok és oszlopok révén finom rajzolata van. A vágányok felőli oldalon a 85 m hosszú veranda nem kísérte végig az épületet, hanem annak csak feléig ért. Az épület nagy helyiségigénye miatt a középső épülettömb jól tagolt, a vágányok felőli oldalon kilenc ablak tengelyes kompozíciója volt, a hármas tömegtagozódás következtében a megszokott ol206