Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 35. (Szolnok, 2021)
ADATTÁR - SZIKSZAI MIHÁLY : Előtanulmány Szolnok város közlekedéstörténeti emlékeihez
A felvételi épület azonban négy évtized múltán a csomóponttá fejlődő Szolnokon elavultnak számított. 1902-ben dr. Lenk Gusztáv tiszti főorvos már nem a leghízelgőbb szavakkal írt az épületről: „Az egyes helyiségek, hogy mily czélszerűtlenek s mennyire alatta állanak a legminimálisabb higienicus követelményeknek is, a következőkből megítélhető. Az előcsarnok az itteni forgalomhoz kicsi, alacsony, az év legnagyobb részében túlzsúfolt, miután a 111-ik osztályú váróteremben nem férnek el az utasok, itt telepednek le s ha nincs hely a leülés és lefekvésre, itt álldogálnak úgy, hogy az átjárás is alig lehetséges s még inkább alig lehet eljutni a két személypénztárhoz s miután itt eszik, itt telepszik le a legszegényebb osztály - oly bűzzel telített az alacsony, túlzsúfolt helyiség, hogy csak kevéssé jó ízlésű egyén is undorral tölti kény szerűségből azon időt itt, még jegyet tud váltani, s az esőben, hidegben, szabadban kénytelen tartózkodni, mert a várótermek is túlzsúfoltak. -A folyosó hasonló az előcsarnokhoz. - A két személy pénztár kicsiny, dohos, penészes szagú, nem szellőztethető, mert az ablak éppen azon térre nyílik, hol az árnyékszék gödre van, melyből az undorító szag oly mértékben terjeng, hogy azt egészsége veszélyeztetésével kell tűrni annak, kit balsorsa arra kárhoztat, hogy hivatalos teendőit itt kell végeznie.”^ így Szolnok második állomásépületét lebontották, hogy egy évtized múlva már egy korszerűbb, az akkor már sikeres építésznek számító Pfaff Ferenc által megálmodott, új vasúti épület fogadja az utazókat. Az új állomásépület első tervezete még 1902-ben elkészült. A tervek véglegesítésére azonban csak 1906-ban kapott megbízást Pfaff Ferenc, aki ekkor már a MÁV magasépítési ügyosztályán dolgozott vezető beosztásban. Az új felvételi épület kialakítása 1907 decemberében kezdődött meg.44 A kivitelezési munkákat Márton és Szálkai építési vállalkozók végezték.45 A régi indóházat lebontották; az utazóközönség az építkezés időtartama alatt a szabad ég alatt várakozott. Az új felvételi épület készítése gyorsan haladt, 1908 júliusában a főépület két oldalán lévő szárnyak már elkészültek. Itt helyezték el a posta- és távíró részleget, a másikban pedig a forgalmi szolgálatot. Ekkor egy időre leálltak a munkálatok. Az építkezésen résztvevő munkások sztrájkba kezdtek amiatt, hogy a vállalkozó a gyorsabb munka érdekében idegen dolgozókat is felvett.46 Augusztusban az állomásépület elkészült részét bekapcsolták a városi villamos hálózatba. A próbaüzem napján az egész állomás fényárban úszott.47 1909 januárjában a város közgyűlésén egyes képviselők lassúnak találták a felvételi épület munkálatait. A MÁV aradi üzletvezetőségéhez kérvénnyel fordultak, hogy az elkészült épületrészt adják át az utasoknak. A vasút válaszában utalt rá, hogy a vállalkozó a szerződés szerint 1909. július 1-ig köteles elvégezni a munkát, az elkészült középső rész és a balszárny épületeit azonban hajlandóak az utazó közönség rendelkezésére bocsátani,48 így március 28-án az utasforgalom számára megnyitották az 43 MNL JNSzML Alispáni ir. 3344/1903. 44 Tiszavidéki Újság, 1907. december 29. 6. szám 45 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Lapok (a továbbiakban: JNSZM Lapok), 1909. április 22. 32. sz. 46 JNSZM Lapok, 1908. július 16. 36. sz. 47 JNSZM Lapok, 1908. augusztus 24. 68. sz. 48 MNL JNSzML Szolnok ir. XVI. 5168/1908. 205
