Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 35. (Szolnok, 2021)
TANULMÁNYOK - BOJTOS GÁBOR: Főispán a Tiszán túl: Verbói Cséti Róbert működése a román megszállás idején (1919-1920)
Acélárugyárat, a világháború alatt pedig az ország egyik legnagyobb hadianyaggyárává fejlesztett Lipták Műveket is ő igazgatta.28 28 BALSAYA. 1933. 29 „Cséti Róbert gyárigazgató, budapesti lakos megvette Kerek Ferenc úr Kisújszállás határában fekvő u.n. réti birtokát”. In: MNL JNSzML V. 272. c. XVI. 896/1917. 30 Kisújszállás és Vidéke, 1920. február 1. Gaál János polgármester 1919. július 7-én hatalmazta fel Csétit, hogy képviselje a várost debreceni tárgyalásain. In: MNL JNSzML V. 272. c. XVI. 721/1919. 31 BALSAYA. 1933. 32 Kisújszállás és Vidéke, 1919. július 20.1. p. 33 A „hálaadás" mellett például Abádszalókon számos intézménynek és uradalomnak „a román katonai hatóság kifejezett kívánságára” köszönőlevelet kellett fogalmaznia. így gróf Nemes János pusztatomaji uradalmának intézője kiemelte, hogy miután a román főtisztek „kulturmissziónak tekintik a kommunizmus, illetve bolsevizmus elleni küzdelmet”, továbbá felléptek a „terror uralma ellen”, ezért a „legnagyobb hálára vagyunk kötelezve”. A helyi izraelita hitközség szintén köszönetét nyilvánította a román védelemért. MNL JNSzML IV. 417. szám nélküli iratok. 34 Kisújszállás és Vidéke, 1919. augusztus 10. 2. p. A világháború alatt, 1917-ben került Jász-Nagykun-Szolnok vármegyébe, amikor birtokot vásárolt Kisújszálláson.29 A kitűnően felszerelt mintagazdaság vezetőjeként érte a felkérés („a lakosság köréből kiindult felszólítás alapján és az akkori debreceni katonai kormányzó által elismerve") a románok által megszállt vármegyei területek vezetésére.30 A felkérésben természetesen jókora súllyal esett latba kiváló nyelvtudása, hiszen „a magyar, német és tót nyelven kívül tökéletesen beszélt és írt angolul, franciául, spanyolul és olaszul".31 A helyi sajtó szerint jó választás született, hiszen így „ügyeink elintézése széles látókörű, tevékeny embernek a kezébe lesz, aki már eddig is fáradságot, áldozatokat nem kímélve úgy városunkat, mint a szomszédos községeket érdeklő ügyekben [...] eredményes tevékenységet fejtett ki s bízunk benne, hogy sikerül neki úgy a nagyszebeni kormányzótanácsot, mint a katonai parancsnokságot a mi szomorú, s csaknem elviselhetetlen állapotunkról tájékoztatni, s ebben az áldatlan 5 éves háború után oly sokat szenvedett lakosságunkkal szemben minden tekintetben igazságos és méltányos eljárást kieszközölnie" 32 A július közepén kinevezett Cséti Kisújszálláson, a járásbíróság épületében kezdte meg prefektusi-főispáni munkáját, hivatalos működését. Fontos azonban megjegyezni, hogy az általa vezetett vármegyei rész tényleges vezetője a román katonai kormányzó volt. Cséti igen lelkesen vetette bele magát a végletekig kizsigerelt tiszántúli terület vezetésébe. Igyekezett a rendelkezése alá eső helységeket felkeresni, és az akut problémákat kezelni. A korábban említett „vörös" ellentámadás után a román csapatok „egyesítették" Jász- Nagykun-Szolnok vármegyét, bevonultak a fővárosba, majd ellenőrzésük alá vonták az Észak-Dunántúlt is. A budapesti bevonulás után „hálaadó istentiszteletet"33 tartottak Kisújszálláson is, amely után Divizioli ezredes a román hadsereg ragaszkodását fejezte ki a román király, királyné és hazájuk iránt, majd Cséti francia nyelven köszöntötte a román hadsereg tisztikarát. „A múlt ezerféle ellentéte mintha egyszerre feledésbe ment volna, oly egyetértő volt a hangulat az ünnepség összes résztvevői között."3"1 Augusztus 22-én a vármegye megszállott területeinek polgármesterei, főszolgabírái és birtokosai a vármegyei közgyűlést helyettesítő értekezletre gyűltek össze Törökszentmik- 18
