Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 35. (Szolnok, 2021)
TANULMÁNYOK - MUCSI LÁSZLÓ: Tanügyi vezetők a politika útvesztőjében. Karriertörténetek Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében a második világháború után
A miniszter jelöltje: Dr. Kacsó Lajos A vallás- és közoktatásügyi miniszter azzal a szándékkal, hogy véget vessen az ideiglenes állapotoknak, 1945. április 19-én dr. Kacsó Lajost bízta meg Jász-Nagykun-Szolnok vármegye tanfelügyelői hivatalának vezetésével.76 76 MNL OL XIX. I. 4. bb. A Művelődésügyi Minisztérium Pénzügyi Főosztályának iratai (a továbbiakban: MM Pénzű. Főoszt. ir.). 1. tétel. Kacsóh Lajosné iratai. Dr. Kacsó Lajos szolgálati táblázata. Kacsó Lajos nevét egyes forrásokban h végződéssel, más forrásokban anélkül írták. Mivel az aláírásain tisztán látszik, hogy ő maga Kacsó formában írta le a saját nevét, ezért dolgozatom szövegében ehhez az alakhoz ragaszkodom, attól csak akkor térek el, ha pontos idézet keretei között írom le a nevet. 77 Uo. 78 MNL JNSzML XXXV. 57. Visszaemlékezések. Vidor Győző visszaemlékezése. V/14. 6-7. p. 79 MNL OL XIX. 1.4. bb. MM Pénzű. Főoszt. ir.l. tétel. Kacsóh Lajosné iratai. Kacsó Lajos levele a kultuszminiszterhez 1945. május 26. Kacsó Lajos 1887. december 24-én született Fehérgyarmaton. 1908-ban tanítói oklevelet szerzett, majd 1913-ban érettségi vizsgát tett Karcagon és beiratkozott a debreceni egyetemre, ahol jogot tanult. 1920-ban államtudományi doktori oklevelet szerzett. Harcolt az első világháborúban, érdemei elismeréseképpen Károly-csapatkereszttel tüntették ki. Pályafutását népiskolai tanítóként kezdte, azután Trencsénben, Beregszászon és Debrecenben volt tanfelügyelői tollnok. Hamarosan segéd tanfelügyelő, majd tanügyi segédtitkár lett. 1936-ban nyugdíjazták, ám 1939-ben visszahívták a szolgálatba és a beregszászi tanfelügyelőség vezetésével bízták meg. 1944 novemberében Budapestre került, onnan Szolnokra, hogy átvegye a népoktatási kerület irányítását.77 Kacsó 1945. május 2-án foglalta el új állomáshelyét, ahol meglehetősen barátságtalan fogadtatásban volt része. Szolnokon sem a tanfelügyelői hivatal dolgozói, sem a pártok nem fogadták el, a beosztottak gyakorlatilag nem engedelmeskedtek utasításainak. Vidor Győző visszaemlékezésében a következőképpen idézte fel az eseményeket: „Az ideiglenes Kormány megalakulása után Teleki Géza kultuszminiszter „Buzgó szolgálatom elismerése mellett" két ízben is felmentett vármegyei tanügyi vezetői tisztségem alól s kinevezte a vármegyei tanfelügyelőt. A nevére már nem emlékszem, alacsony, köpcös, régi tanügyi szakember volt, kisgazdapárti. Meg is jelent a tanfelügyelőségen, a Nerfeld ház 1. emeletén, de semmit sem tudott csinálni, mert az alkalmazottak nekem engedelmeskedtek és a vármegyei Nemzeti Bizottság mindkét esetben viszszautasította a miniszteri rendelkezést.”73 Vidor emlékei rendkívül precízek, hiszen állításait egykorú források is alátámasztják. Kacsó Lajos 1945. május 26-án levelet intézett a kultuszminiszterhez, melyben arra panaszkodott, hogy megérkezése ellenére továbbra is mindent Vidor irányított, az ő távollétében pedig Horváth Ferenc tanügyi fogalmazó vitte az ügyeket. Kacsó oly mértékben képtelen volt érvényesíteni az akaratát, hogy amikor egyszer ügyiratot akart kikérni az irattárból, az iktatást végző tanító kijelentette, hogy csak Vidor beleegyezésével vagy Horváth Ferenc utasítására hajlandó odaadni a kért aktát.79 Kacsot a miniszteri kinevezés ellenére sem fogadták el a helyiek. Vidor túlságosan jó politikai háttérrel rendelkezett ahhoz, hogy továbbra is kézben tarthassa a vármegye tanügyeit, a központi kormányzat pedig tehetetlennek bizonyult. A kultuszminiszter 1945 júniusában ismételten megkísérelte Vidor leváltását. Június 11-én felmentette a felsőke108
