Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 35. (Szolnok, 2021)
TANULMÁNYOK - MUCSI LÁSZLÓ: Tanügyi vezetők a politika útvesztőjében. Karriertörténetek Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében a második világháború után
reskedelmi iskolai tanárt a tanügyi vezetés alól,80 majd június 14-én újfent kinevezte Kacsot.81 Vidor végül 1945. június 28-án felhagyott a hivatal vezetésével, riválisa azonban a továbbiakban sem végezhette nyugodtan munkáját. 80 MNL JNSzML IV. 422. Főispán ir. 761/1945. Vidor Győző felmentése. 1945. június 11. 81 Uo. 762/1945. Kacsó Lajos megbízása. 1945. június 14. 82 MNL OL XIX. 1. 1. f. VKM Ált. Isk. Főoszt. ir. 1. tétel. 1945. Vidor Győző. A szolnoki Nemzeti Bizottság levele a miniszterhez. 1945. június 28. Kacsó Lajos korábban Beregszászon teljesített szolgálatot, nem Ungváron. 83 A vármegye közvéleménye dr. Horváth Ferenc tanfelügyelői kinevezését várja. Tiszavidék, 1945. július 17. 2. p. A szóban forgó lapszám megtalálható a következő iratcsomóban is: MNL OL XIX. I. 1. f. VKM Ált. Isk. Főoszt. ir. 1. tétel. 1945. Dr. Horváth Ferenc. Az idézett mondattal egyértelműen Jakab Lászlóra utaltak, akit állítólagos durva vezetési stílusa miatt ért a legtöbb támadás. 84 Uo. 85 MNL OL XIX. 1. 1. f. VKM Ált. Isk. Főoszt. ir. 1. tétel. 1945. Dr. Horváth Ferenc. Kacsó Lajos levele a kultuszminiszterhez. 1945. július 24. 86 MNL JNSzML IV. 411. Közigazgatási Bizottság ir. III. 23-1945. Kacsó Lajos levele az alispánnak. 1945. július 7. és MNL JNSzML IV. 422. Főispán ir. 762/1945. Kacsó Lajos levele a főispánnak. 1945. július 28. Ugyanazon a napon, amikor Vidor Győző elhagyta a tanfelügyelői hivatalt, a szolnoki Nemzeti Bizottság tagjai levélben fordultak a kultuszminiszterhez, melyben hangot adtak megdöbbenésüknek, miszerint a miniszter úr „egy eredményesen folyó munkát tört ketté" azzal, hogy Vidort felmentette. „A szolnoki Nemzeti Bizottság úgy érzi, hogy a Miniszter Úr döntése elhamarkodott volt. Egy munkálat befejezése előtt eltávolította annak irányítóját s nem kérte a nemzeti bizottságok, a vármegye és város vezetőinek s a tanítóság véleményét. Téves információk alapján, a népbíróság elé utalt dr. Jakab László s az Ungvárról elhelyezkedni akaró Kacsóh Lajos egyéni érdeke győzött a közérdek, az elsőrendű köznevelési kívánalmak fölött." - állt a meglehetősen nyílt hangvételű levélben, melyben a szerzők kérték, hogy amennyiben lehetséges, Vidor még fél évig hadd lássa el a tanügyi vezetés feladatát, ha pedig erre nincsen mód, akkor a miniszter Horváth Ferenc tanügyi fogalmazót bízza meg a tanfelügyelői feladatok ellátásával.82 Vidor Győző sem nyugodott bele felmentésébe. A Tiszavidék szerkesztőjeként 1945. július 17-én egy cikket publikált a lap hasábjain „A vármegye közvéleménye dr. Horváth Ferenc tanfelügyelői kinevezését várja. " címmel.83 Ebben az írásban a szerző amellett érvelt, hogy a tanfelügyelői feladat ellátására Horváth Ferenc lenne a legalkalmasabb, egyrészt mert tökéletesen ismeri a helyi tanügyi viszonyokat, másrészt mert „előzékenysége, szíves készsége feledtette a vármegye tanítóságával azokat az éveket, midőn a tanító vagy sírva vagy átkozódva jött ki a tanfelügyelőségről."84 A cikk szerzője azt is kiemelte, hogy Horváth a demokratikus pártok bizalmát is bírta, amely valószínűleg a legtöbbet nyomott a latba. Kacsó érezte, hogy nincsenek támogatói Szolnokon. 1945. július 24-én levelet írt a kultuszminiszternek, melyben jelentést tett a Tiszavidékben elhelyezett cikkről és a cikk mögött sejthető VidorróL Hiába érvelt azonban amellett, hogy a kereskedelmi iskolai tanár aknamunkát végez ellene és élvezve a helyi politikai erők támogatását, nyíltan semmibe veszi a felsőbb rendelkezéseket, a miniszter tehetetlennek bizonyult.85 Kacsó 1945 júliusában az alispánt és a főispánt is arra kérte, hogy támogassák a munkáját, ám ez sem járt eredménynyel.86 Végül 1945 augusztus 9-én a miniszter engedett a szolnokiak követelésének és Hor109
