Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 35. (Szolnok, 2021)
TANULMÁNYOK - MUCSI LÁSZLÓ: Tanügyi vezetők a politika útvesztőjében. Karriertörténetek Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében a második világháború után
Vidor családja a zsidótörvények hatálya alá esett, ezért a háború utolsó időszakában előbb Kőtelekre, majd egy Pest megyei faluba, Gombára költözött. A front elvonulása után, 1944. november 20-án a tanár Szolnokon jelentkezett szolgálattételre.63 A városban ekkor kaotikus állapotok uralkodtak, amit maga később úgy jellemzett, mint az államhatalom és a közigazgatás vezetőinek elmenekülése következtében kialakult „légüres teret", amit a kommunisták kezdtek lassan betölteni.64 A szovjet katonaság Szolnok város polgármesteri székét és a vármegye főispáni tisztségét először olyan személyre bízta, aki nem volt az MKP tagja. Ennek ellenére az újjászervezésben rövidesen a munkáspártoké lett a kezdeményező szerep.65 Az ideiglenesen kinevezett polgármestert, Kiss Gábort hamarosan a kommunista Zsemlye Ferenc váltotta, Veres Józsefet előbb a kisgazdapárti Baráth Endre, majd a kommunista párttag Kovács Kálmán követte a főispáni székben.66 Bár a vezető testületek elvileg koalíciós alapon jöttek létre, ezekben is főként a kommunisták érdekei érvényesültek. A város ügyeit irányító intéző bizottság létrehozásában például az a Modla Sándor vállalt nagy szerepet, akinek elfogultságáról már szót ejtettem. Később ő lett a rendőrség parancsnoka és az igazolóbizottság elnöke is.67 Vidor Győző időskori visszaemlékezésében a tanügyi vezetőként való működését is úgy értékelte, hogy az bizonyíték a szolnoki kommunisták rendkívüli erejére.68 63 KAPOSVÁRI GY. 1996.414. p.; VIDA 1. 1999. 666. p. és MNL JNSzML XVII. 416. Szolnoki Igazoló Bizottság ir. Tanítók. A Szolnoki Községi Kereskedelmi Középiskola személyzetének névsora 1944 januárjában. (A dokumentum címzése nyilvánvalóan hibás, hiszen az csakis 1945 januárjában keletkezhetett.) 64 MNL JNSzML XXXV. 57. Visszaemlékezések. Vidor Győző visszaemlékezése. V/14.3. p. 65 CSÖNGE A. 2016. 290. p. 66 MNL JNSzML XXXV. 57. Visszaemlékezések. Vidor Győző visszaemlékezése. V/14.4-6. p. 67 CSÖNGE A. 2016. 293-294. p. 68 MNL JNSzML XXXV. 57. Visszaemlékezések. Vidor Győző visszaemlékezése. V/14. 6. p. 69 MNL JNSzML VI. 501. Tanfelügyelő ir. 6/1944-1945. Vidor Győző eskütétele. 1945. január 13. 70 MNL OL XIX. 1. 1. f. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Általános Iskolai Főosztályának iratai, (a továbbiakban: VKM Ált. Isk. Főoszt, ir.) 1. tétel. 1945. Vidor Győző. A szolnoki Nemzeti Bizottság levele a miniszterhez. 1945. június 28. Miután a megyeszékhely 1944. november 5-én szovjet kézre került, a Vörös Hadsereg és a közigazgatás új vezetői egyetértettek abban, hogy meg kell próbálni az életet minél hamarabb visszazökkenteni a régi kerékvágásba. A normalizálódás egyik fontos eleme volt az oktatás újraindítása és a tanügyigazgatás megszervezése. Jakab László azonban hiába tért vissza Szolnokra, 1944. december elején Veres József főispán Vidor Győzőt nevezte ki tanügyi vezetővé. Ezt később a Nemzeti Bizottság is megerősítette, s Vidor 1945. január 13- án letette a hivatali esküt.69 A kinevezés körülményei szokatlanok voltak, hiszen ilyen tisztség nem létezett a magyar tanügyigazgatásban és a főispán jogköre sem terjedt ki a népoktatási kerület vezetőjének kijelölésére. Vidor hatásköre ráadásul szélesebb lett, mint korábban a tanfelügyelőé, ugyanis nemcsak az alsó szintű, de a középiskolák irányítására is megbízást kapott, és 1945 márciusáig minden iskolatípust felügyelt a megyében.70 Érdekes kérdés, vajon miért Vidorra esett a választás. 1944-1945 fordulóján számos városi és vármegyei tisztséget olyan emberek töltöttek be, akik minimális képzettséggel sem 106
