Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 35. (Szolnok, 2021)
TANULMÁNYOK - MUCSI LÁSZLÓ: Tanügyi vezetők a politika útvesztőjében. Karriertörténetek Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében a második világháború után
rendelkeztek az adott munkához. Veres talán éppen ezért tartotta fontosnak, hogy a tanügyek vezetésével egy értelmiségit bízzon meg. A város elfoglalása után nagyon kevés ilyen személy tartózkodott Szolnokon,71 a választás pedig valószínűleg azért esett Vidorra, mert korábbi tevékenységének köszönhetően rendkívül megbecsült ember volt, ráadásul 1944-ben már nagyon közel állt a kommunista párthoz, melynek 1945 januárjában tagja, hamarosan pedig az agitációs és propagandaügyekért felelős vezetője lett. Az 1920-as években még liberális szabadgondolkodóként számontartott pedagógus balratolódásának oka valószínűleg felesége 1944-es üldöztetése lehetett.72 71 CSÖNGE A. 2016. 290. p. 72 VIDA 1. 1999. 666. p. Lásd továbbá: KAPOSVÁRI GY. 1996.414. p. és MNL JNSzML XXXV. 57. Visszaemlékezések. Vidor Győző visszaemlékezése. V/14. 9. p. Az értelmiség és az MKP kapcsolatát elemzi: N. SZABÓ József: A Magyar Kommunista Párt kultúrpolitikája a demokrácia kiépítése idején. (1945-1946) Budapest, 2015. 17-87. p. Az értelmiség háború utáni betöltött társadalmi helyzetéhez lásd: JAKAB Miklós: Társadalmi változás és a magyar értelmiség 1944-1948. Budapest, 1979. 73 MNL OL XIX. 1.1. f. VKM Ált. Isk. Főoszt. ir. 2-9. tétel. Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei tanfelügyelőség. A Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei tanfelügyelői hivatal felszerelése. 1945. október 8. 74 MNL JNSzML IV. 411. Közigazgatási Bizottság ir. I. 11-949. A tanfelügyelő 1945. évi jelentése. 1946. február 11. Vö.: MNL OL XIX. 1. 1. f. VKM Ált. Isk. Főoszt. ir. 2-9. tétel. Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei tanfelügyelőség. Kacsó Lajos jelentése a tanfelügyelői hivatal személyi szükségleteiről. 1945. július 30. 75 MNL OL XIX. 1. 1. f. VKM Ált. Isk. Főoszt. ir. 1. tétel. 1945. Vidor Győző. A szolnoki Nemzeti Bizottság levele a miniszterhez. 1945. június 28. Nem szabad elfelejteni, hogy Vidor mindeközben tovább tanított a felsőkereskedelmi iskolában, 1945 májusában ismét lapszerkesztő lett, a pedagógus szakszervezet vezetőjeként is működött, továbbá a városi pártszervezetben is egyre komolyabb tisztségeket töltött be. MNL JNSzML XXXV. 57. Visszaemlékezések. Vidor Győző visszaemlékezése. V/14. 9. p. Vidor gőzerővel vetette bele magát a munkába, amely nem volt könnyű. A tanfelügyelőség Jászberénybe menekítésekor szállítóeszközök hiányában a bútorokat, az iratokat és a pedagógiai könyvtárat nem tudták elköltöztetni, és a hivatal épületét 1945. április 15-ig szovjet katonák foglalták el. Ez idő alatt a hivatal teljes iratanyagát és az egész könyvtárat megsemmisítették, de a bútorok is eltűntek.73 A munkatársak nagyrészt ugyanazok maradtak, ám nem álltak teljes létszámban Vidor rendelkezésére.74 Az infrastruktúra összeomlása és a papírhiány miatt az iskolákkal és a felettes tanügyigazgatási szervekkel is rendkívül nehéz volt a kapcsolattartás. A működéshez szükséges anyagi fedezet sem állt mindig Vidor rendelkezésére, aki munkájáért nem kapott fizetést, ezért saját tanári béréből élt, amiből időnként a hivatal kisebb dologi kiadásait is fedezte. „E túlfeszített munkája következtéken áprilisban a sír szélére került."75 Kimerültsége és megrendült egészségi állapota ellenére a helyiek hallani sem akartak leváltásáról, ami mégis hamarosan napirendre került. 1945 tavaszán a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban is felfigyeltek arra, hogy Jász-Nagykun-Szolnok vármegye tanügyeit ideiglenes és közjogilag el nem ismert beosztásban egy olyan személy vezeti, akit miniszteri jóváhagyás nélkül bíztak meg feladatával. A kultuszminiszter egy tapasztalt tanfelügyelőt küldött Vidor leváltása érdekében Jász- Nagykun-Szolnok megyébe, munkája azonban nem sok eredménnyel járt. 107
